Bioaktív molekulákra alapozott kutatások a NAIK ÉKI-ben. I.

Metabolitok vizsgálata

Tömösköziné Farkas Rita, Berki Mária, Kónya Éva, Nagyné Gasztonyi Magdolna, Zalán Zsolt, Adányiné Kisbocskói Nóra

A 2014. január elsejével megalakult Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) egyik kutatóintézeteként működőik az Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet (ÉKI) – ezek a rövidítések szerepelnek az írás címében. Az utóbbi években az intézetben folyó kutatásoknak, kísérleti fejlesztéseknek az a céljuk, hogy tudományosan megalapozzák a korszerű élelmiszer-előállítást. Ebben a munkában külön hangsúlyt kap az élelmiszer-biztonság és a korszerű táplálkozás lehetőségeinek megteremtése.

Az egyik programban a hazai nemesítésű burgonyafajtákat vizsgálták. A növénynemesítésben a magas terméshozam mellett újabban előtérbe került a különböző betegségekkel szemben ellenálló fajták előállítása, és egyre fontosabbá vált az egészségre pozitív hatású mikrokomponensek mennyiségének növelése az új fajtákban.

A Keszthelyi Burgonyakutatási Központtal a rezisztencianemesítésből kikerült burgonyafajták és fajtajelöltek több összetevőjét is vizsgálták. A burgonya védekezőmechanizmusában szerepet játszanak a szteránvázas glükoalkaloidok, az α-szolanin és az α-kakonin. A nemesítés során genetikai forrásként felhasznált vad burgonyafajtákban ezek mennyisége a megengedett határérték több százszorosa is lehet – a határérték országonként változó, 180–250 mg 1 kg nyers burgonyára vonatkoztatva. Az alkaloidok képződését több gén szabályozza, a termesztés és a tárolás során pedig több faktor befolyásolja a mennyiségüket (pl. az évjárat, az abiotikus és a biotikus stresszhatások, a tárolás körülményei stb.).

tomos1.jpg

Hazai nemesítésű burgonyafajták (Balatoni Rózsa, Vénusz, Rioja) alkaloidkoncentrációja (mg/g) az évjárat és a növényvédelem függvényében
(ej: előrejelzésen alapuló, p: programozott, k: kontroll)

Az ábra egy többéves vizsgálatsorozat eredményét foglalja össze, ahol három multirezisztens, átlagos alkaloidtartalmú fajta burgonyavész elleni védekezését tesztelték különböző termesztési technológiák mellett. Két, a burgonya szempontjából ideális időjárásúnak számító évjáratban nem tapasztaltak különbséget a különböző csoportok között. A harmadik évben, amikor az időjárás a fertőzéseknek kedvezett, a nem permetezett növények gumóiban szignifikánsan magasabb volt az alkaloidok mennyisége, míg az előrejelzésen alapuló növényvédelem hatására – a kisebb stresszhatás miatt – alacsonyabb volt az alkaloidok koncentrációja. A mért összes alkaloidkoncentráció mindhárom fajta esetén az EU által előírt határértéken belül volt, de egy eleve magasabb alkaloidtartalmú fajta nagyobb stressz esetén már termelhet toxikus mennyiségű alkaloidot.


Vissza a tartalomhoz

pdfMEGNYITÁS/LETÖLTÉS