Vírusellenes kezelési lehetőségek Covid–19 fertőzésben
Keserű György Miklós
Az írás a Covid–19 fertőzöttek kezelésére szolgáló lehetőségek közül a kifejezetten vírusellenes terápiás lehetőségeket tekinti át. A SARS-CoV-2 koronavírus felépítését, tulajdonságait és szaporodásának jellegzetességeit a nemzetközi tudományos közösség példátlan összefogásának eredményeképpen néhány hónap alatt sikerült megfejteni. Ezek az alapkutatási eredmények nélkülözhetetlennek bizonyultak a lehetséges terápiás megoldások kidolgozásában. A gyors terjedés, a fertőzöttek nagy száma és az ellátórendszer terhelése miatt a legrövidebb időn belül bevethető megoldások élveznek prioritást. Ezért elsőként olyan megoldások jöttek szóba, amelyek már meglévő, eredetileg más betegségre kifejlesztett és alkalmazott gyógyszereket használnak Covid–19 fertőzöttek kezelésére.
Az ábra a SARS-CoV-2 koronavírus sejtbeli életciklusát és a más betegségekre korábban kifejlesztett gyógyszerek lehetséges beavatkozási pontjait vázolja (DOI: 10.1126/science.abb9332 alapján)
A vírusellenes kezelési lehetőségek elsősorban a fertőzés kezdeti, virális szakaszában lehetnek hatásosak, amikor az emberi szervezetet jelentős vírusterhelés éri. Fertőzéskor a Covid–19 betegséget okozó SARS-CoV-2 vírus tüskefehérjéje az emberi sejt felszínén lévő fehérjéhez, az ACE2-receptorhoz kapcsolódik, így a vírus és az emberi sejt kapcsolatba kerül. Ezt követően a sejt membránjában kifejeződő másik fehérje, a TMPRSS2 proteáz elvágja ezt a tüskefehérjét, és ezzel elindul az a folyamat, melynek során a vírus bekerül a sejt belsejébe. A sejt belsejébe került vírusból kiszabadul a virális RNS, majd az RNS-függő RNS-polimeráz fehérje segítségével megkezdődik a virális RNS szaporítása, a replikáció. A felszaporított virális RNS ezt követően – transzláció hatására – virális fehérjévé alakul, amelyből a vírus fő proteáz enzime segítségével létrejönnek a vírus fehérjéi. Végül ezek a fehérjék összeépülnek, és a kész vírus elhagyja a sejtet.
