Magyar Kémikusok Lapja
NOBEL-DÍJ, 2020
Hagymási Krisztina
A hepatitis C vírus felfedezése és a fertőzés kezelése
2020-ban az orvostudományi Nobel-díjat 111. alkalommal ítélték oda 1901 óta; ezúttal a hepatitis C vírussal kapcsolatos munkákért, a vírus felfedezéséért hárman kapták megosztva az elismerést.
A hepatitis C vírus (HCV) felfedezése, kezelésének sikere az egyik legnagyobb egészségügyi előrelépés az elmúlt évtizedekben, megteremtve a HCV-fertőzés növekvő terhének megállítását, lehetőséget adva fertőzés okozta halálozás csökkentésére, megszüntetésére.
Az elismerésben részesülő Harvey J. Alter és munkatársai a hepatitis B vírus felfedezését követően egy vértranszfúzióval terjedő, májgyulladást okozó „non A non B hepatitis” vírus létezését feltételezték az 1970-es évek közepén. A hepatitis C vírust egy másik díjazott, Michael Houghton mutatta ki először munkatársaival a fertőzött csimpánz véréből 1989-ben. A HCV RNS-vírus és a flavivírusok családjába tartozik.
A hepatitis C vírus, vázlatosan. A vírusgenom poliproteint kódol, amely több strukturális és nem strukturális fehérjére darabolódik (nobelprize.org nyomán)
A harmadik díjazott, Charles M. Rice és munkatársai izolálták az első, csimpánzokban is tanulmányozható hepatitis C vírus-klónt, illetve laboratóriumi körülmények között szaporodó vírustörzset. 1996-ban leírták a teljes HCV-genomot, a következő évben kimutatták fertőző jellegét. Ez más kulcsfontosságú eredményeikkel (pl. számos, a vírus májsejtekbe történő belépéséhez szükséges fehérjék leírásával) együtt meghatározó volt később a vérkészítmények szűrésének kidolgozásában, a hatékony vírusellenes kezelések fejlesztésében.
