KEDVES OLVASÓK!
Szokásunkhoz híven februári számunkban a múlt évi Nobel-díjasokról és a díjazott munkákról olvashatnak beszámolókat. Az elismeréseket az elmúlt év(ek) legfontosabb alapkutatási felfedezéséért ítélik oda minden évben. A beszámolókból is kitűnik, hogy ezek gyakran már az alkalmazás szintjén is megjelennek az odaítélés évében. Nincs olyan nagy lemaradás a tudományos felfedezés és a gyakorlati alkalmazás megjelenése között. A magyar kormány ezért akart gyorsítást elérni a magyar tudományos életben is, és kezdett hozzá az érintettekkel nem összehangoltan átszervezési elképzeléseinek végrehajtásába. A felsőoktatásban és az MTA szervezetében lezajlott és zajló változásokról mindannyian értesülhettünk. Csak a legutóbbiak: a Corvinus és az SZFE után január 1-től újabb 6 egyetem kezdi meg alapítványi rendszerben működését. Az MTA területén az átszervezés még nem ért véget; most a nemzetközi elismertséget szerzett Limnológiai Intézet van soron: vezetőjét leválasztották, fiataljai vezetőjük nélkül maradnak, a Balaton vizének nyomon követését célzó pályázataik sorsa bizonytalan. Az Innovációs és Technológia Minisztérium elképzeléseinek egyik célja, az alapkutatások eredményeinek gyorsabb felhasználása biztosan így valósul meg a gyakorlatban a legjobban?
Egy éve itt van a koronavírus a nyakunkon. Látom és tapasztalom a politikai harcot a kérdés körül, ami annyiban politikai kérdés, hogy a politikai vezetésnek minden segítséget meg kellene adnia a szakértőknek: virológusoknak, járványügyi szakembereknek, orvosoknak, orvosi szakszemélyzetnek, gyógyszerkutatóknak, hogy nyugodtan végezhessék munkájukat. Ők tudják, mi a teendőjük. A döntések meghozatalának java részét rájuk kellene bízni. Ahol szükséges, a politikai döntéseket az ő véleményük meghallgatása alapján kellene a politikusoknak meghozniuk, nem pedig nemzeti konzultációs kérdőívek eredményeire hivatkozva. A szakmai vélemény, a szakértői javaslat nem úri huncutság, liberálbolsevik ármánykodás, mint már hallottuk ezt korábban. Kezd a mondandóm nagyon politikai síkra terelődni
Vissza a tudományhoz. Újévi interjújában a miniszterelnök elismerte, hogy a hazánkban is alkalmazott Pfizer–BioNTech-vakcina egy magyar tudósnő (Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetemen végzett biológus, ma már a BioNTech alelnöke) közreműködésével/eszével és az USA pénzével született meg (az idézet nem szó szerinti). Ő volt az egyik kutató, aki az mRNS-módszert kidolgozta, még az SZBK-ban kezdett kutatásai alapján. Ma neve tudományos körökben az idei Nobel-díj-esélyesek között említődik. A tudományos kutatás innovatívabbá tétele érdekében elindított átszervezés jótékony hatása idehaza még nem érződhet. De működni látszik egy magyar sztereotípia: ahhoz, hogy egy magyar kutatónak a neve a Nobel-díjjal kapcsolatban felmerülhessen, időben kell elhagynia az országot? Végezetül pozitívan zárom gondolataimat. Bár nem vagyunk nagy hatású lap, szavaink az interneten keresztül mindenhova eljuthatnak: örülünk Karikó Katalin sikerének és büszkék vagyunk honfitársunkra!
A februári szám cikkeinek olvasásához jó időtöltést kívánok. Egyben kívánok hasznos továbbgondolkodást is. Jót tesz a szellem épülésének.
2021. február
Kiss Tamás
felelős szerkesztő
