Bevezetés

A Meteorológiai Világszervezet és az ENSZ számos, a klímaváltozással foglalkozó nemzetközi szervezet (WMO, GCP, IPCC, UNEP) közreműködésével a közelmúltban jelentette meg „United in Science 2020” című, a klímatudomány legújabb eredményeit összefoglaló jelentését. Ebben leírják, hogy a 2016 és 2020 közötti időszakban 1) a Föld felszínének átlaghőmérséklete 1,1 °C-kal haladta meg az 1850 és 1900 között mért átlagértéket, 2) folytatódott a sarkvidéki jégtakaró minden korábbinál nagyobb mértékű olvadása, aminek hatására emelkedett a világtengerek szintje és 3) gyakoribbá váltak az extrém időjárási és klimatikus események, melyeknél számos esetben kimutathatók az emberi tevékenységből származó hatások.

A globális klímaváltozás immár meg nem kérdőjelezhető valóság, hatásainak egy része pedig közvetlenül is befolyásolja életünket. Mind a szűkebb szakmai közösséget, mind a szélesebb közvéleményt egyre inkább foglalkoztatják az olyan kérdések, mint a klímaváltozás okai és mozgatórugói, beleértve a humán beavatkozások szerepét, a várható környezeti hatásokat és ezek következményeit, a kedvezőtlen folyamatok megelőzésének módozatait, valamint a változásokhoz való alkalmazkodás lehetőségeit. Különszámunkban ezekhez a problémákhoz és kérdésekhez próbálunk néhány szakmai adalékot szolgáltatni.

jeg.jpgBetekintünk a klímaváltozással kapcsolatos ismeretek jelenlegi állásába, különös tekintettel ezen ismeretek keveredésére egyéb globális problémákkal, így a túlnépesedéssel, a fenyegető élelmiszer- és vízhiánnyal, a környezet szennyezésével és egyes természeti erőforrások várható kimerülésével. Mértékadó vélemények szerint a klímakutatás mindig is a Big Datára épült. Bemutatjuk ezért az adattudomány alkalmazási lehetőségeit a klímaváltozás kihívásainak azonosításában és kezelésében. Az emberiséget érintő kardinális kérdések közé tartoznak az ivóvízellátás problémái és azok kezelési lehetőségei, valamint az élelmiszeripar klímaváltozással öszszefüggő kihívásai; ezekkel is foglalkozik kiadványunk. Olvasóink különös érdeklődésére tarthatnak számot a zöld kémia éghajlatváltozásra adott válaszával, a szerves kémia környezetbarátabbá tételével, valamint a műanyagipar és a műanyag-felhasználás környezeti hatásainak csökkentésével foglalkozó írások. Egészségi állapotunkat jelentősen befolyásolhatják a klímaváltozással összefüggő légkörkémiai folyamatok, míg életvitelünket a jövőbeli energiaellátás problematikája, többek között a mobilitás és a klímaváltozás kapcsolata határozza meg hangsúlyosan. Két közlemény is érinti ezeket a kérdéseket. Áttekintjük továbbá a körforgásos gazdaság, a fenntarthatóság egyik nélkülözhetetlen eszközének szerepét a klímaváltozás hatásainak kezelésében.

Amikor 2019 végén e különszám összeállításának gondolata felmerült, még nem voltak nyilvánvalók a Covid19 járványra utaló jelek. Azóta a járvány ugyan alapvetően megváltoztatta mindennapjainkat, de nem befolyásolta a klímaváltozás sebességét. Van azonban a világjárványnak néhány olyan tanulsága, amelyet majd hasznosítani lehet a klímaváltozás kezelésében is. Idetartozik, hogy a késleltetve meghozott döntések komoly anyagi, környezeti és társadalmi következményekkel járnak, hogy csak az érintettek bevonásával és támogatásával hozott intézkedések lehetnek igazán hatékonyak, hogy figyelni kell a gazdasági és a szociális egyenlőtlenségekre, hogy a problémák megfelelő kezeléséhez együttműködésekre van szükség és ennek különböző szintjei vannak, továbbá hogy a tudás mindenkor különleges értéket képvisel nemcsak egy-egy kritikus helyzet megoldásában, hanem a félrevezető, téves információk megfelelő kezelésében is.

Különszámunk nem jöhetett volna létre a Kék Bolygó Környezetvédelmi Alapítvány nagyvonalú támogatása nélkül. Különös köszönettel tartozunk Sitányi Lászlónak, az Alapítvány szakmai és gazdasági vezetőjének, hogy felkarolta és elősegítette kiadványunk megjelenését.

Szépvölgyi János
az MKL szerkesztőbizottságának elnöke 

Vissza a tartalomhoz

pdfMEGNYITÁS/LETÖLTÉS