Hancsók Jenő
Mobilitás és klímaváltozás (környezetszennyezés) rendszerszemléletben
 |
| A szállítási módok energiaigényének alakulása a világon |
A mobilitás a fenntartható fejlődés egyik alappillére, amely a teljes szárazföldi, vízi és földközeli légtérre is kiterjed. A mobilitás tárgyi eszközeit – több mint 100 éve és jelenleg is – döntő részarányban belső égésű motorok hajtják, megfelelő áttételeken (hajtásláncon) keresztül. Természetesen a mobilitás megvalósítására több más erőgép és azok kombinációja is alkalmas, de ezek egyértelműen számos műszaki, gazdasági és komfort-hátránnyal működnek. Az utóbbi kb. 20 évben a fenntarthatósági kritériumok között egyre inkább előtérbe került a teljes életciklusú emisszió figyelembevétele. Ennek fő oka a fokozódó mobilitással (közlekedés és szállítás) járó, állandóan növekvő teljes életciklusú (összes) károsanyag-kibocsátás, és így az egyre nagyobb környezetterhelés – annak ellenére, hogy a mobilitás területén számos, környezetvédelmi szempontot alapvetően figyelembe vevő intézkedés született és a tárgyi eszközökön is jelentős műszaki fejlesztéseket végeztek.
Az írás a mobilitást és annak környezetkárosító hatását mutatja be, a klímaváltozáshoz való hozzájárulás teljes, tudományos mélységű elemzése nélkül. Tényszerűen megadja és értékeli a szárazföldi, a légi és a vízi közlekedés/ szállítás járműveit, összetételét és alakulását, a mobilitás energiaigényét, károsanyag-kibocsátását, kiemelten a személygépkocsik esetében. Az cikket záró értékelés lehetőségeket feltáró jövőképet vázol.
