Kozmetikai Szimpózium 2010 Nyomtatás E-mail


Új utak a kozmetikai kémiai és klinikai kutatásokban
Budapest, 2010. november 18.

A kedvezőtlen külső körülmények ellenére 2010-ben is sikerült megszervezni a kozmetikai szimpóziumot. Nem szakadt meg a tíz éve futó rendezvénysorozat. A Bara Hotel adott otthont a mintegy száz résztevőnek, akik döntően az ipart, az egyetemi műhelyeket és az alapanyaggyártó cégeket, illetve ügynökségeket képviselték. Ezenkívül a hagyományokhoz híven ingyenes részvételi lehetőséget kapott az egyetemi hallgatóság. A megnyitóbeszédet Szirmai Sándor tartotta, a társaság elnöke. A szakmai előadások
döntően az „új utak” kijelölésére irányultak.

A vezérfonalat az Európai Unió 2009-es rendelete képezte, melyet a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Szövetség (Murányi István) és az OÉTI (Horkai Edit) kettős előadása mutatott be. Az új rendelet alapvetően egyszerűsíti a kozmetikai készítmények forgalomba hozatalát, annak kiemelkedő pontja az egységes központi bejelentési kötelezettség, mely 2013-ra valósul meg. Más tekintetben viszont szigorítások lesznek, így például a termékbiztonság kérdésében nem lesz kibúvó a vállalatok részére. Változik az OÉTI szerepköre: szűkül a bejelentésben, viszont az európai és hazai koordinációban és tájékoztatásban jelentősen növekedik.

A szakmai fejlődés másik trendje a klinikai hatás- és mellékhatás-vizsgálatok bővítése. A témában a Szegedi Tudományegyetem kutatói tartottak összesen négy előadást. Husz Sándor a biztonsági és hatékonysági vizsgálatokat foglalta össze, kiemelve, hogy fokozatosan bővül az objektív vizsgálómódszerek repertoárja, valamint az in vivo módszereket helyettesítő in vitro vizsgálatok megbízhatósága. Soós Gyöngyvér a napfény kívánt és nem kívánt hatásait ismertette kiemelve, hogy a napsugár közvetlen hatása és a fényterápiás kezelések fontos elemek a bőr biológiai egyensúlyának fenntartásában. Petro Éva és munkatársai pedig a félszilárd készítmények hatóanyag-liberációjának meghatározására szolgáló módszereket ismertettek. A diffúziós cellákkal végzett kísérletek eredményei jó korrelációt mutattak a párhuzamosan elvégzett in vivo vizsgálatok eredményével. Ugyancsak fokozható a liberáció a különböző diszperz és koherens rendszerekben, Erős István és munkatársai szerint az emulgeátorok optimális mennyiségének a meghatározásával.

A készítményformák és a termékrendszerek új lehetőségeiről viszont a Semmelweis Egyetem kutatói tartottak két előadást. Marton Sylvia a gyógyszerekkel való összevetésben vizsgálta a kérdést, kiemelte a liposzómák, a nanotechnológiák és a tapaszok alkalmazását mindkét iparágban. Soós Csilla a tapaszok sokoldalú alkalmazását (tűs rendszerek, dermorollerek), a ciklodextrinek előnyös felhasználhatóságát és a botoxkezeléseket tárgyalta.
Az új hatóanyagok tekintetében az Induchema Unisphres és Unipearls gyöngykapszulái jelentős fejlődést jelentenek (Kozma János). A gélekbe, samponokba, fürdőkbe, dezodorokba, krémekbe és testápolókba egyaránt beépíthető gyöngyökbe számos hatóanyag zárható (A-, E-vitamin, Q-10, festékek, arany- és ezüstrészecskék). A hidratáció – mint a kozmetika egyik legfontosabb alkalmazási területe – volt Kurt Richter előadásának a célkeresztjében; Axel Bandow az NMF hatékonyságáról és annak lehetőségéről tartott előadást.

Végül egy unikumról is meg kell emlékeznünk. Tóth Tünde és Borsa Judit, a BME kutatói, a textíliákkal kapcsolatban tartottak érdekes előadást, azok védő, kozmetikai és gyógyászati alkalmazásáról.

 

Hangay György