Pálinkó István

(1959–2021)

Megdöbbentő a hír. Főtitkárunk, Pálinkó István a koronavírussal vívott háromhetes harcát elvesztette. Március 26-án hajnalban, 62 éves korában, elhunyt. Félbeszakadt élet, kettétört pálya, befejezetlen munka. Nagy űrt hagyott maga után mindenfelé. Nehéz elhinni a szomorú valóságot. Elképzelhetetlen, hogy István, Pisti, Stike elment. Még szokni kell a gondolatot, a tényt meg kell tanulni elfogadni, és kialakítani az életünket, munkánkat tényleges jelenléte nélkül.

Civilben az SZTpi.jpgE Kémiai Intézetének egyetemi tanára volt. Tudományos kutatásait a Szerves Kémiai Tanszék egyik sikeres területén, a heterogén katalízis terén folytatta éveken keresztül. Néhány évvel ezelőtt egyik kollégájával új kutatási irányt indítva intézeti kutatócsoportot szerveztek, amelyben kitartó munkával mára nemzetközi hírnevet szereztek.

2015-ben választottuk meg az Egyesület főtitkárának; ezt a munkát is nagy hozzáértéssel és körültekintéssel látta el. A tagság, az Intézőbizottság és a Titkárság elégedettségét is kivívta munkabírásával, mindenre odafigyelésével, megnyerő emberi tulajdonságaival. Türelme, segítőkészsége mindenkiben elismerést váltott ki. Mindannyiunk számára emlékezetesek maradnak az olykor parázs hangulatú IB-ülések, melyeket megfontoltan, türelmesen vezetett. Segítőkészségére csak egy legutolsó példa: már hordozta a vírust, amikor március 2-án az MKL Szerkesztőség és Szerkesztőbizottság Zoom-ülését technikailag otthonából segítette.

Vezetői kvalitásait a szakma is felismerte: 2019-ben a Kémiai Intézet vezetőjévé nevezték ki.

Mennyi félbemaradt munka, mennyi félbemaradt feladat, tervek, elképzelések tömkelege, befejezetlenség.

Jó ember volt. Nem volt könnyű kolléga, ha kellett, vállalta a konfliktusokat. Vezető pozícióban megfontoltan viselkedett, érezte annak súlyát. Ha valaki közel került hozzá, barátjává vált – talán annak érezhettem magam –, jobban megérthette cselekedeteinek mozgatórugóit, hozzászólásainak indítékait. Mindig a jó szándék, a jobbítás igénye vezérelte.

Búcsúzunk Tőled. Emléked mind, a magunk módján, megőrizzük.

A kémikusok közössége


Vissza a tartalomhoz

pdfMEGNYITÁS/LETÖLTÉS