Búcsú Szekeres Gábortól Nyomtatás E-mail

 

1943 szeptemberében találkoztunk először, annak a 120-as csoportnak tagjaként, akik felvételt nyertek a Műegyetem vegyészmérnök-hallgatói soraiba. A háborús események miatt mindketten csak késedelemmel tudtunk a megindult oktatásban részt venni, így diplománkat 1948-ban vettük kézhez.

Neked az Egyesült Vegyiművekben sikerült elhelyezkedned, és ténykedésed eredményeképpen rövid idő alatt üzemvezetői beosztást nyertél. A vezetésed alatt lévő üzemben egy éjszakai műszak alatt végbement baleset két ember halálát okozta, mely olyan hatással volt Rád, hogy a gyári ténykedés befejezésére szántad el Magad. Ebben segítségedre volt az ez időben alakult Vegyipari Minisztériumban vezető állást betöltő Szabó Gergely, aki munkatársként maga mellé vett. Ezzel kezdődött minisztériumi aktivitásod, mely szakmai ténykedésed végéig elkísért.

Az 1964. évi nagyobb jellegű átszervezése során kineveztek a Nehézipari Minisztérium Vegyipari Műszaki Főosztályának helyettes főosztályvezetőjévé, és évtizedeken keresztül ezt a tisztséget láttad el.

Jó kapcsolatot alakítottál ki főnököddel, Korányi Györggyel, és eredményes munkáddal sikerült Szekér Gyula bizalmát megnyerned. Munkaköröd jelentős részét a műszaki fejlesztési alapként kezelt, kutatások finanszírozására hivatott pénzösszegek szétosztása képezte. Ezen keresztül jó műszaki érzékeddel és érdekmentes állásfoglalásoddal nagymértékben befolyásolni tudtad a hazai vegyipari kutatások irányvonalát. Kutatói vénád volt, amit hangoztattál is több ízben, mondván, hogy miniszteriális ténykedés helyett szívesebben dolgoznál kutatóként valamilyen témán. Segítőkészséged és támogatásod sokunkat segített át azokon a mélypontokon, melyek azokban a nehéz időkben gyakran előfordultak.

A Magyar Kémikusok Lapja főszerkesztői munkakörét csaknem 40 esztendőn keresztül láttad el. Minden cikket, közleményt előzetesen lektoráltál, kíméletlen szigorúsággal követelted a tanulmányok kiegészítését, szem előtt tartva a lap színvonalának biztosítását. Sok vitád volt emiatt a szerzőkkel, de szempontodat csaknem minden esetben érvényesítetted, amit én, akinek csaknem 20 cikke jelent meg a lapban, bizonyítani tudok. Heroikus munka volt, amit ezen a területen egyedül végeztél, az utóbbi években Kindl Ervin segítségével. Szerencsés párosítás volt ez a ténykedésed minisztériumi állásoddal, mert utóbbin keresztül vegyiparunkkal kapcsolatban minden információ a rendelkezésedre állt, és ha szükség volt, hatalmi szóval is képviselted a lap érdekét, melynek felejthetetlen szolgálatot tettél. Fiatalon nősültél, feleséged dr. Lökös Margit, Baby röntgenorvosnő volt. A Várban lévő kis lakásotokat elcseréltétek egy lágymányosi páros lakással, majd 20 esztendeje Lakitelken vettetek egy kertes házat azzal a szándékkal, hogy nyugdíjas korotokban ott élvezzétek a vidéki élet előnyeit. Vagy öt esztendővel ezelőtt azonban egészségetek hirtelen rosszabbra fordult, beteg szíveddel Neked is megnőttek az otthon körüli feladataid. Hetenként kétszeri telefonbeszélgetéseink során értesültem állapotod roszszabbodásáról, már a lakást sem tudtad elhagyni, majd balesetetek következtében mindketten kórházba jutottatok. Nem következett be az, amiért aggódtál, hogy eltávozásod esetén ki gondoskodna Babyról, mert a Mindenható részesített abban a kegyben, hogy Ti Mindketten csaknem egy időben léptetek át az Ő világába.

Isten áldjon, Gáborom, a viszontlátásra.

 

München, 2010. október 28.

Haidegger Ernő