Magyar Kémikusok Lapja
ÉLETÜNK A VÍZ
A magyarországi szikvízgyártás múltja és jelene
A palackba zárt szellem
Bánffi István, Szabó István
Van egy hagyományos, eredeti, minden ízében magyar termék, amit a boroskancsó mellett szódavíznek, a kisiparos szakmában pedig szikvíznek neveznek. A szóda eredetileg egy növény latin nevéből származik (Salsola soda), amely magyarul sziki ballagófű vagy sófű néven ismert. Ennek hamujából nyerték a nátrium-karbonátot, más néven a szódát, amely az üveg- és szappangyártás nélkülözhetetlen alkotója volt. A szódavíz onnan kapta nevét, hogy a gyártásához eredetileg szódát használtak fel, pontosabban használt fel Jedlik Ányos, aki a magas szénsavtartalmú víz gyártási technológiáját hazánkban kidolgozta és lehetővé tette annak nagyüzemi gyártását.
Az 1900-as évek elején már több mint 2000 szikvízkészítő működött Magyarországon. A korabeli iparos rangsorban a szikvízkészítők az előkelő 3. helyet foglalták el létszám tekintetében a gyertyaöntők és a szappanfőzők mögött. Az elkövetkező évtizedekben az üzemeltetéshez szükséges háttéripar is megerősödött, köszönhető ez a rendkívül nagy versenynek.
A szikvíz, és ami mögötte van, az a magyar gasztronómia csodálatos fejezete. Nem véletlenül nevezik Magyarország kultuszitalának, hiszen a jómódú polgárok és az egyszerű néprétegek is szívesen fogyasztották. Ott volt ez az ital a vendéglők, rendezvények, lakodalmak a háztartások asztalán. A szódavíz az emberek szomját oltotta, borral keverve pedig jókedvüket is fokozta. A tradicionális szódavízből és jófajta hazai borból készített fröccs fogyasztásának sajátos kultúrája alakult ki Magyarországon. A szódavízzel megfelelő arányban kevert bor megtartja eredeti ízét és zamatát, viszont csökkenti alkoholtartalmát, frissíti a bort. Ezáltal a fröccs élvezeti értéke különleges, fogyasztása üdítőleg hat a testre és a szellemre egyaránt. Ahogy Márai Sándor erről igen szemléletesen ír: „S a magyar, mikor feltalálta ezt a csodálatos, bölcs és óvatos vegyüléket, mely elég tömény ahhoz, hogy sarkallja a borozgató férfi képzelő erejét, s ugyanakkor eléggé szelídített, hogy ne ártson a nemesebb szerveknek, mély élettapasztalatról tett bizonyságot.” A bor és a szóda különböző arányú keverékét más-más néven nevezték el, mint például kisfröccs, nagyfröccs, hosszúlépés. A szakirodalom szerint több mint hatvan fröccsfajta létezik.