Magyarország felszíni vizeinek ökológiai állapotértékelő módszerei
Ács Éva és munkatársai
Az EU Víz Keretirányelv (VKI) előírja vizeink ökológiai állapotának rendszeres monitorozását, célja felszíni vizeink vonatkozásában a jó ökológiai állapot/potenciál elérése. A VKI 5 élőlénycsoport vizsgálatát írja elő kötelezően, melyek a 1) vízben lebegve élők (fitoplankton), illetve 2) felülethez rögzült algák (fitobentosz), 3) vízi makroszkopikus gerinctelenek (makrozoobentosz), (4) vízi makroszkopikus növények (makrofiton) és (5) a halfauna. A VKI megszületése előtti időszakhoz képest ez nagy előrelépés, mert korábban alapvetően a vízkémiai változók és a fitoplankton szervezetek szaprobiológia indikációs sajátságai és a-klorofill-tartalma alapján minősítettek. Amíg a kémiai változók csak az adott pillanatban jellemzik a vizet, az élőlények hosszabb időn keresztül ott élnek a vízben, a környezeti hatásokra fajösszetételük, mennyiségi viszonyaik megváltozásával reagálnak.
Magyarországon 2003-ban indultak el a VKI-val kapcsolatos munkák, először elkészült a VKI szerinti 5 osztályos biológiai minősítés módszerére vonatkozó javaslat, majd 2005-ben az ECOSURV projekt keretében mintegy 400 hazai vízfolyásból gyűjtött mennyiségi minta alapján, az új módszer segítségével megtörtént ezen vizek ökológiai állapotának értékelése és minősítése. 2007-ben a Környezetvédelmi Felügyelőségek részvételével elindult a VKI előírásai szerinti országos monitorozás, 2009-re elkészült az ország 1. Vízgyűjtő Gazdálkodási Terve, melyben Magyarország 551 VKI hatályos víztestét (484 vízfolyását és 67 állóvizét) minősítették. Az újonnan kidolgozott ökológiai állapotértékelő módszerek többsége sikerrel szerepelt a nemzetközi interkalibrációban, ami azt jelentette, hogy az EU szakértői által elfogadott, a VKI valamennyi elvárásának megfelelőmódszereket sikerült kidolgozni. A módszerek felülvizsgálatát és a víztestek minősítését 6 évente ismételten el kell végezni, így 2015-ben a 2. Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervet is elkészítették. Előrelépést jelentett, hogy azokra a víztípusokra is kidolgoztak módszereket és megállapítottak határértékeket, melyekre korábban adathiány miatt nem volt lehetőség (pl. szikes tavak), emellett tovább finomodtak a minősítési mérőszámok (metrikák) határértékei is. A cikk a 2015-re kidolgozott ökológiai állapotértékelő módszerek elvét ismerteti, élőlénycsoportonként.
