A kutatásalapú tanulás esete a magyar valósággal

Szalay Luca

Az angol nyelvű szakirodalomban leggyakrabban „inquiry-based science education” (rövidítve IBSE) néven emlegetett kutatásalapú tanulás könyvtárnyi irodalmában jelentős túlsúlyban vannak a pozitív vélemények. Ezért az Európai Unió is óriási összegeket áldozott a 2015 végén zárult 7. keretprogram (FP7) idején az IBSE-módszerek kutatására és terjesztésére. A sok ország felsőoktatási intézményeinek részvételével zajló hatalmas (egyenként is több millió eurós költségvetésű) projektek során született eredményekről rengeteg információt tartalmazó tanulmányok és honlapok jöttek létre. Ezeken belül az elméleti háttér kutatásáról szóló beszámolókon kívül egészen konkrét, apró részletekbe menően kidolgozott foglalkozástervek is találhatók. Azonban a pozitív eredményeket hozó gyakorlati kipróbálásokról szóló beszámolók bizakodó hangvételének ellentmondani látszik, hogy a kutatásalapú tanulásról szóló továbbképzések után a részt vevő tanárok (legalábbis részben) fenntartják az IBSE alkalmazhatóságával szembeni kételyeiket.

szappan.jpg

Szappanfőzés (Krúdy Gy. Szakközépiskola, Szeged, 2008)

Hogyan lehetne mégis elérni, hogy az érdekes és motiváló, sok hasznos képességet, mint például az áltudományok elleni harchoz is szükséges természettudományos gondolkodást és a team-munkánál használatos szociális kompetenciákat fejlesztő kutatásalapú tanulás valamilyen formában mégis bekerüljön a mindennapi magyar kémiatanítási gyakorlatba? A szakirodalom alapján az IBSE-módszerek esetében a tanulók szellemileg és fizikailag is aktív szerepben vannak. Minimális követelményként megfogalmazható, hogy a diákoknak csoportmunkában kell olyan tanulókísérleteket végezniük, amelyeknek legalább egy lépését nekik kell megtervezniük és a tapasztalatokat, valamint az azokból levonható következtetéseket meg is kell egymás között vitatniuk. Az alábbiakban felsorolt kritériumok mindegyikének teljesülése pedig növelheti a módszer alkalmazásának esélyeit:

  1. A tanulók által elvégzendő kísérlet (és az előkészítése) ne legyen bonyolult és időigényes.
  2. A kísérlethez csak egyszerű és olcsó eszközökre és anyagokra legyen szükség.
  3. A tanulók rendelkezzenek a sikeres problémamegoldáshoz szükséges összes elméleti és gyakorlati tudással.
  4. A feladat legyen motiváló hatású, „felfedező” jellegű.
  5. A feladat lehetőleg legyen valamilyen, a diákok számára érdekes kontextusba helyezve.
  6. Legyen (esetünkben magyar nyelven) elérhető és szabadon letölthető, szerkeszthető és kipróbált feladatlap hozzá (megoldókulccsal együtt).

Vissza a tartalomhoz

 pdfMEGNYITÁS/LETÖLTÉS