KEVDES OLVASÓK!
Éppen 110 évvel ezelőtt alakult meg – Fabinyi Rudolf kolozsvári kémiaprofesszor elnökletével – a Magyar Kémikusok Egyesülete (MKE). Az egyesület életben tartásának legfontosabb eszköze egy színvonalas szakmai folyóirat volt, ami a mai napig megjelenik, és aminek most egy tematikus számát olvashatják tagtársaink és az érdeklődő olvasók. A Magyar Kémikusok Lapja (MKL) havonta megjelenő fórum az MKE életben tartására és szakmai hírforrás a kémia iránt érdeklődők számára.
A Lap régi hagyománya, hogy időszakosan tematikus számot jelentet meg, melynek témája az ország aktuális szellemi, tudományos eseményeihez vagy a történelmi emlékezethez kapcsolódik. A vendégszerkesztő által szerkesztett tematikus számok általában a lapkiadás normál havi menetébe és jelzeteibe sorolódnak be, így a mostani szám az MKL LXXII. évfolyam 2017. júniusi száma. Az MKL szerkesztőbizottsága javaslatára 2017-ben egyik témaként – a kiegyezés 150. évfordulója alkalmából – a kiegyezés és a dualizmus korának kémiáját és vegyiparát választottuk. Az 1867 és 1914 közötti időszak, amit gyakran aranykornak is neveznek, rendkívül élénk fejlődést hozott Magyarország társadalmi, gazdasági, művészeti és tudományos életébe. A korszerű ipar, így a vegyipar alapjait is ekkor rakták le, és megalakultak azok a tudományos műhelyek, amelyek Európához kapcsolták az országot. Ezt a tudománytörténeti, tematikus számot azok a felkért kollégák írták, akik nemcsak a kémia egyegy ágának jó ismerői, hanem azok történetére is rálátásuk van: Inzelt György, Gazda István, Kutasi Csaba és Biacs Péter. Lente Gábor egyetemi tanár az MKL-ben megszokott, rendszeres rovata, a Vegyészleletek extra montázsát írta meg a kiegyezés korához alkalmazkodva.
Fel szeretném hívni az olvasók figyelmét korunk legkiválóbb kémiatörténészének, Inzelt György profeszszornak (ELTE) a tudományos kémia és a vegyészeti iparok kiegyezés kori állapotát bemutató tanulmányára, valamint Gazda Istvánnak, legnépszerűbb tudománytörténészünknek, a Magyar Tudománytörténeti Intézet igazgatójának áttekintő írására, melyben a korszak természettudósairól, tudóstársaságairól és folyóirataikról ad részletes, tematikus információt.
A szakmai igényesség mellett igen olvasmányos, sőt szórakoztató írás Kutasi Csaba textilvegyész szál-, színezés- valamint műszáltörténeti tanulmánya, de el kell olvasni Biacs Péternek, a Corvinus Egyetem tanárának írását is az élelmezési iparok történetéről. Biacs professzor e tanulmányát még sokszor fogják idézni, mivel az első tematikus történeti összefoglaló az élelmiszer-technológiák történetéről. Ahogy említettem, Lente Gábor, a Debreceni Egyetem professzora évek óta jelentkezik az MKL igen kedvelt és látványos rovatával, a Vegyészleletekkel. Most – stílusosan – a kiegyezés évében megjelent nemzetközi kémiai szakirodalom gyöngyszemeit mutatja meg olvasóinak. Tanulságos és szórakoztató, szép gyűjtemény. Biztos vagyok abban, hogy jó szórakozást, de új ismeretek szerzését is szolgálja az MKL e tematikus száma.
Tömpe Péter
