A földi felmelegedésnek és nem várt éghajlatváltozásainak egyik fő oka Nyomtatás E-mail

 

Muzsnay Csaba: A földi felmelegedésnek és nem várt éghajlatváltozásainak egyik fő oka lehet az emberi tevékenységből származó légköri vízgőz

 

A Föld szférái és éghajlati rendszerei az utóbbi két évszázadban jól észrevehető változásokat mutatnak. Véleménykülönbségek körvonalazódnak az éghajlatváltozással és a globális felmelegedéssel kapcsolatban. A légkör állandóan emelkedő szén-dioxid-tartalmával növekvő üvegházhatás szinte általánosan elfogadott, jóllehet erre közvetlen bizonyíték nincs. A légkör összetevői között a vízmolekula terresztriális energiaelnyelése a legnagyobb (65–80%). Az utóbbi 360 évben állandóan nő az ember tevékenységeiből eredő vízgőz mennyisége, ami nyolcféle fő folyamat alapján képződik. Bizonyítást nyert, hogy az emberi tevékenységek következtében a légkörbe kerülő növekvő vízgőzmennyiség az üvegházhatás fokozódásában és éghajlatváltozásban nyilvánul meg.

A légköri vízgőz különleges és rendkívüli viselkedésének öt szintje különböztethető meg: 1) molekuláris, 2) asszociációs (klaszteri) szint, 3) főleg a felhőkben, fázisátalakulásokhoz kapcsolható kondenzációs szint, 4) csapadékképződést követő intenzív nedvességszállítás szintje, 5) főleg az emberi tevékenységek hatására, az északi és déli félteke légköri viszonyai között kialakult határozott különbség szintje.

A háromatomos molekulák közül a vízmolekula aszimmetrikus, poláris jellege miatt, de legnagyobb átlagtöménysége miatt is, sokkal erőteljesebben nyeli el a hosszú hullámú sugárzást, mint a szimmetrikus, apoláris szén-dioxid-molekula. A légkörbe bejutó többlet-vízgőz és a belőle keletkező különböző (homo és hetero) vízklasszterek további megnövelt energiaelnyelést okozhatnak.

Földünk felszín közeli légköre olyan jól körülhatárolt hőmérséklet- és nyomástartománnyal bír, melyben az egyedi sajátságú víz mindhárom fázisban előfordul. A vízgőz könnyen kondenzálódik. A légkör többi összetevőinek hármaspontja nem valósul meg. A víznek ez az egyedi és rendkívüli sajátsága a Föld időjárási folyamataiban és az éghajlati viszonyok kialakításában meghatározó szerepet játszik.

Legalább négy globális légköri mérlegfeltétel teljesülése közben a légkörbe jutó emberi eredetű vízgőztöbblet nem halmozódik fel, hanem elszállítódik, csapadék alakjában is, az Északi-sarkra és szárazabb területekre. A sarkvidék sugárzási hiányának legnagyobb részét, földközelben, a vízgőz szolgáltatta rejtett (látens) hő pótolja. A légkörbe emberi közreműködéssel, vízgőz formájában, és az ebből eredő üvegházhatással bepumpált energia nem veszhet el, hanem a légkör és a környezetében lévő szférák felmelegedését okozza. Mindez a felmelegedés, többek között, az Északi-sark jegének olvadásában a hómagasság-vonal emelkedésében nyilvánul meg.

Az elsődleges feladat az Északi-sarkvidék felmelegedésének leállításában és hűlésének elősegítésében áll. Mindez globális megoldásokat követel, melyek óriási befektetések elindítását és széles körű ellenőrzési rendszer működtetését feltételezik. A magyar tudományos intézmények irányító szerepe mellett a gazdaság nagymértékű fellendülésére lehetne számítani.