Beck Mihály (Szőreg, 1929 – Budapest, 1917) kutatásait a Szegedi Tudományegyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékén működő MTA Reakciókinetikai Tanszéki Kutatócsoportban kezdte Szabó Zoltán professzor irányításával a reakciókinetika és a koordinációs kémia területén. 1968-ban nevezték ki a Kossuth Lajos Tudományegyetem Fizikai Kémiai Tanszékének professzorává – a tanszéket 1990-ig vezette. Iskolateremtő egyéniség, az MTA rendes tagja volt.
Oktató- és kutatómunkája Debrecenben teljesedett ki. Több módszert is kidolgozott komplex vegyületek egyensúlyi állandójának meghatározására, és felderítette a rendhagyó koncentrációeloszlások kémiai okait. Kimutatta a fémkomplexek meghatározó szerepét a prebiotikus kémiai fejlődésben. Jelentős felismerése volt a nagy amplitúdójú pH-oszcilláció jelensége. Kiemelkedő a komplexképződés egyensúlyi és számítási módszereiről írott könyve és annak angol nyelvű kiadása. Az áltudományok elleni küzdelem kiemelkedő személyisége volt. Felismerte, értette és művelte a humort, egyrészt mint a tudomány népszerűsítésének eszközét, másrészt azért, mert maga is nagy élvezetet talált benne. A legendás professzorok körének igazi színes egyénisége volt.

Beck Mihályról
Joó Ferenc: Elhunyt Beck Mihály kémikus, az MTA rendes tagja
A kutatás kaland – Életút-beszélgetések Beck Mihállyal, válogatott írások. Lexica Kiadó, 2017.

Néhány könyv, cikk, eőadás
Beck Mihály: Tudomány–áltudomány, Akadémia Kiadó, 1977.
Beck Mihály: Parajelenségek és paratudományok, Vince Kaidó, 2004; A hiszékenység forrásai és vámszedői, videó
Beck Mihály: Humor a tudományban, Akadémiai Kiadó, 2010.
Beck Mihály: Than Károly élete és munkássága. Magyar Tudománytörténeti Intézet, 2014. Online
Beck Mihály: Alkalmazott koordinációs kémia 
Beck Mihály: A Nobel-díj és a magyar Nobel-díjasok
Beck Mihály: Természettudomány és társadalom az ezredfordulón
Beck Mihály: Tévedés a tudományban videó
Beck Mihály: Humor a tudományban (cikk); videó
Beck Mihály: Tudományos mozgalmak