Szeged, Dóm tér 7–8.
Nemzeti Emlékcsarnok
Rieger Tibor (2014)


Budapest, IX., Tűzoltó utca 37–47.
SE Elméleti Tömb
Pelcz Balázs (2007)
Fotó: Köztérkép

Straub F. Brunó (Nagyvárad, 1914 – Budapest, 1996) biokémikus, a Szegedi Tudományegyetemen tanult, 1933-ban Szent-Györgyi Albert munkatársa lett. 1945-ben nevezték ki az Orvosi Vegytani Intézet tanszékvezetőjének, 1949-ben a budapesti orvostudományi egyetem Orvosi Vegytani Tanszékének vezetését bízták rá. 1960 és 1978 között az MTA Enzimológiai Intézetének igazgatói tisztét is betöltötte. Az intézet az időközben létrejött Szegedi Biológiai Központ (SZBK) részévé vált. Straub F. Brunó az SZBK első főigazgatója volt.
Tudományos érdeklődése középpontjában a sejtlégzés kémiája, az izomműködés és az enzimek szerkezetének megismerése állt. Nevéhez fűződik a róla elnevezett "sárga enzim", a Straub-diaforáz felfedezése, és ő írta le elsőként az egyik legfontosabb szerkezeti fehérjét, az aktint.
Az MTA tagja, két ciklusban alelnöke, kétszeres Kossuth-díjas, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának utolsó elnöke volt.


Straub-emlékérem (Szegedi Biológiai Kutatóközpont)

Straub F. Brunóról
Tudósnaptár
Ünnepélyesen felavatták Straub F. Brunó mellszobrát Szegeden
Keszthelyi Lajos: Straub professzorral a Szegedi Biológiai Központban
Az SZBK története


Farkasréti temető