Akadémia utca 3. 

Az Akadémia utca 3. alatt (a „Feldunasor”-on) álló épületet Hild József tervezte Tänzer József megbízásából, innen a neve: Tänzer-ház (1836). Majdnem harminc évig, az MTA székházának megépültéig a Dunára nézett. Kétemeletes, belső udvaros, mára középületté átalakított, klasszicista lakóépület. Egyik későbbi tulajdonosáról Wodianer-háznak is nevezték; itt lakott egy ideig, többek között, Trefort Ágoston és Eötvös József, „de Pestnek Windischgrätz által történt bombáztatásakor 1849-ben Trefortnak a Wodianer Rudolf-féle házban a Dunaparton levő lakásán (ma Akadémia-utcza 3. sz.) butoraival és könyvtárával együtt elégett”, és talán erre a sorsra jutott Eötvös lakása is (Devescovi Balázs). Wahrmann Mór, a magyar politikai élet jelentős alakja – akinek 1885-ben felépült Andrássy úti palotájában is működött a következő században az MKE – a „Tänzer-ház első emeletén fényűző lakást tartott; itt volt elhelyezve jelentős képgyűjteménye is” (Vörös Károly). Hevesy György családja, az anyai hozomány révén, szintén ebben a házban lakott egy ideig; Hevesy itt született 1885-ben.


Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár – Budapest Gyűjtemény. Carl Vasquez színes kőmetszete, 1837 (CC-BY- NC-3.0)

Az Akadémia utca 3.-ban egyesületek is működtek, például a Magyar gabonakereskedők és malmok védegylete, a Lipótvárosi orvostársaság, az Egyesült lipótvárosi polgári kör (ahogy akkoriban írták). A polgári kör dísztermében alakult meg a 1907-ben a Magyar Kémikusok Egyesülete.

További források:
Devescovi Balázs: Eötvös József első lipótvárosi lakhelye: a Wodianer-ház (Irodalomtörténeti Közlemények, 2016)
Vörös Károly: Wahrmann Mór – egy zsidó politikus a dualizmus korában (Budapesti Negyed, 1995)
Siegfried Niese: Hevesy György 1885–1966. Tudomány határok nélkül. Akadémiai Kiadó, 2018. (MeRSZ)
Fábián Éva: Neumann Zsigmond (1860–1927) élettörténete és munkássága (MKL, 2008)

...............


Kossuth Lajos utca 14–16.

Miután az egyesületet hivatalosan bejegyezték, a Kossuth Lajos u. 14–16. sz. bérházban talált irodára. Wagner János építőmester – Ybl Miklós kortársa, munkatársa – 1890-ben vette meg az itt álló két házat, lebontotta őket, és neoreneszánsz bérházat épített helyettük, ahová családjával együtt beköltözött. A bérlők között volt orvos, jogász, országgyűlési képviselő, még vegyész is: Veith Sándor, a pardubicei kőolajfinomító igazgatója, aki Than Károlynál tanult. Az MKE a félemeleten bérelt helyiséget. A szép belső udvarban, a Wagner-udvarban és az üzlethelyiségekben ma is sokan megfordulnak. (A Múzeum körúti, Than-féle Vegytani Intézetet is Wagner építette.)

További források:
Viczián Zsófia: Ház, tele kreativitással (PestBuda, 2019)
A Wagner-udvar. Miniszerek, gyárosok, antiszemiták (Urbface)

...............


Bajcsy-Zsilinszky (Vilmos császár) út 21.

Az első világháború idején és a háborút követő „rossz gazdasági helyzet, munkanélküliség stb. következtében a vegyészeknek sem volt energiájuk egyesületi életük folytatására. A pangás évei után határkőnek számított, hogy az MKE az 1926. évi közgyűlésen a tiszteletbeli elnökök, Ilosvay Lajos és Buchböck Gusztáv, valamint a névleges elnök, Kohner Adolf mellé ügyvezető elnököt választott Pfeifer Ignác ny. műegyetemi tanár, a Tungsram-kutatóintézet igazgatója személyben… [aki] az egyesület részére új otthont talált a Magánmérnökök Országos Szövetsége (Vilmos császár u. 21.) klubhelyiségében” – írja a centenáriumi könyvben Móra László és Liptay György. A Magánmérnökök Országos Szövetségét Zielinski Szilárd, a Műegyetem első műszaki doktora alapította 1905-ben.

A Bajcsy-Zsilinszky útra és az Ó utcára néző „Ipar-udvar”-t a dúsgazdag Freystädtler Antal építtette. A tervező az akkor még fiatal bécsi Otto Wagner és itteni megbízottja, Kallina Mór, az építőmester pedig Pucher József volt (1871–72). A hegyesszögű saroktelken álló épület sarkára Wagner lekerekített oldalú helyiségeket tervezett. A homlokzatot Lotz Károly (1833–1904) freskói díszítették. Freystädtler és családja az első emeleten lakott; a felsőbb szintek bérlői között akadt országgyűlési képviselő és operaházi énekesnő is. A félemeleten varrodát, irodákat alakítottak ki. Az Ipar-udvar egyedülálló emléke (volt) Pest építészetének (Brunner Attila).

További források:
Brunner Attila: Egy multikulturális magánpalota. Budapest, 2019. december, 10.
Kövér György: Bujálkodástól a nymphomaniáig: Freystädtler Flóra történetei. Holmi, 2001, 7, 933.
Dubniczky Zsolt: A pesti mágnásnegyed kialakulása. Doktori disszertáció, ELTE, 2012.
Zielinski Szilárd (Csongrád Megyei Mérnöki Kamara)

Vissza: MKE-irodák