A mesterséges radioaktív anyagok alkalmazása 1954-ben kezdődött Magyarországon. A Szovjetunióból érkező izotópok elosztására létrehozták az Izotópelosztási Csoportot, majd az Izotópelosztási Intézetet, amelyet Országos Onkológiai Intézetben helyeztek el.

1959-ben elindult a kísérleti atomreaktor Csillebércen, a KFKI-ban (MTA Központi Fizikai Kutató Intézete). A KFKI Magkémiai Osztálya és az Izotópelosztási Intézetet munkatársai elkezdték az izotóptartalmú preparátumok előállítását. Az Izotóp Intézet 1961-től kezdve fokozatosan a csillebérci telephelyre költözött, az izotóp-előállítás egyre inkább az intézethez került. Az izotóptermelés érdekében új épület is emeltek, szovjet tervek alapján. Az adaptációt és a módosításokat az Iparterv hajtotta végre, az épület 1966-ra készült el.

Az izotóptermelés és -feldolgozás új épületének átadása, 1966 (1)

1968-ban megépült a nagy intenzitású 60Co-sugárforrásokkal működő Gamma-Besugárzó Labor. Az új épületben megindultak a sugárzáshoz kötődő kutatások (pl. sugárhatáskémia, katalízis, dozimetria, gamma-spektroszkópia). 1967-ben az Izotóp (később Izotópkutató) Intézet az MTA felügyelete alá került. Az izotóptermelés idővel különvált.

Az intézet új főépülete (balra) is kiegészül, 1969 (1)

Az MTA-intézet egy ideig a Kémiai Kutatóközponthoz tartozott, néhány évig önállóan működött, majd az MTA, később az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont része lett. (1–3)

Az intézet főbejárata (Budapest, Konkoly Thege M. út 29–33.)

Források:
1. MTA Izotópkutató Intézet, archívum
2. Az intézet rövid története
3. Wojnárovits László: Kutatás innovatív környezetben: 50 éves a Magyar Tudományos Akadémia Izotópkutató Intézet. MKL, 2010. 37.

Vissza: Kémikus intézmények épületei