Szeged, Dugonics tér 13.
Bíró Lajos, 2013
Fotó: Köztérkép


Szeged, Dóm tér
Kalmár Márton, 1987
Fotó: Váradi Zsolt, CC BY-SA 2.0
A szobor alatti „Kémia mérföldköve” táblát az Amerikai és a Magyar Kémiai Egyesület helyezte el 2002-ben


Orosháza-Gyopárosfürdő, Gyopárosi út 3.
Márkus Péter
Fotó: Köztérkép


Szegedi kapu, Tátra tér
Tóth Sándor, 1992
Fotó: Köztérkép


További szobor:
Eger, II. Rákóczi Ferenc út 2.
Enying, Szabadság tér
Szeged, Fürdő u. 1. (Gyógy- és Termálfürdő)
Szeged, Szegedi Akadémiai Bizottság székháza, Somogyi út 7.


Terény
Szent-Györgyi Albert szobor és emlékhely
Párkányi–Raab Péter, 2002
Fotó: Terbócs Attila CC BY-SA 4.0


Szeged, Roosevelt tér 14.

Szent-Györgyi Albert (Budapest, 1893 – Woods Hole, 1986) Nobel-díjas orvos, biokémikus 1917-ben szerzett orvosi oklevelet. Az első világháborúban medikusként vett részt, de megsebesült, és hamarosan leszerelték. Ezután Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben folytatott tanulmányokat a biológia, az éllettan, a gyógyszertan, a bakteriológia, majd a fizikai kémia terén. Cambridge-ben szerezte meg második doktorátusát, ezúttal kémiából, majd az Egyesült Államokban dolgozott. Klebelsberg Kuno kultuszminiszter hívására hazajött, és 1931-től 1945-ig a szegedi tudományegyetem orvosi vegyészeti intézetének professzora, 1945 és 1947 között a budapesti tudományegyetem orvosi karának biokémia-professzora volt. 1947 végén elhagyta az országot, és a Boston melletti Woods Hole-ban telepedett le, ahol az Egyesült Államok Izomkutató Tudományos Intézete tengerbiológiai laboratóriumának igazgatója, majd a Darthmouth-i Egyetem professzora volt.
Az 1920-as évek végén Szent-Györgyi ismeretlen anyagot talált a mellékvesében. Megállapította összetélét (C6H8O6), és hexuronsavnak nevezte el. Hazatérve, Szegeden olyan növényi forrást keresett, melyből nagyobb mennyiségben lehet kivonni hexuronsavat. Erre a célra a szegedi paprika kiválóan megfelelt. 1932-ben Szent-Györgyi – és tőle függetlenül J. Tillmans – a hexuronsavat azonosította a C-vitaminnal. Javaslatára a hexuronsavat a skorbut elleni hatásra utalva aszkorbinsavnak nevezték el. Szegeden a paprikából kiinduló C-vitamin-gyártás módszerét is kidolgozták.
Az 1937-es élettani-orvosi Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert nyerte el „a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért”.

"Szent-Györgyi Albert" emlékérem
Vékony Fanni (2012)


Nagy magyarok: Szent-Györgyi Albert
ifj: Szlávics László


Emlékérem Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának 50. évfordulójára
Lapis András (1987)


Emlékérem Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának 75. évfordulójára
Fritz Mihály (2012)


Szent-Györgyi Albert-emlékérem (SZOTE/SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar)


Szent-Györgyi Albert-plakett
Renner Kálmán, 1993


Szent-Györgyi Albert-emlékérem (Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Szeged), 2007


Szent-Györgyi Albertről neveztek általános iskolát (Budapest, III., XI., XVI.), technikumot (Kecskemét, Békéscsaba). A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kara és Szent-Györgyi Albert Klinikai Központja is felvette a nevét. Szegeden utcát is elneveztek róla.

Szent-Györgyi Albertről
A magyar vegyészet arcképcsarnoka (a Magyar Vegyészeti Múzeum összeállítása), a), b)
Wikipédia
Szent-Györgyi Albert Emlékoldal
Hannus István: A C-vitamin szegedi analízise (előadás)
Ralph W. Moss: Szent-Györgyi Albert, Typotex, 2012. Részlet