Andrássy út 23.
A Magánmérnökök Országos Szövetségének címe hamarosan Andrássy út 23. lett, és az MKE irodái is átköltöztek. Az itt álló háromemeletes, belső udvaros bérpalotát Pest-Lipótváros országgyűlési képviselője, Wahrmann Mór építtette, a házat Freund Vilmos tervezte. A főbejárat melletti szobrokat Stróbl Alajos, a kovácsoltvas elemeket Jungfer Gyula készítette. Az épületet több tulajdonos után 1926-ban a Magyar Általános Ingatlanbank Rt. vásárolta meg, amely itt rendezte be központi irodaházát. Ekkor került ide a Magánmérnökök Országos Szövetsége és az MKE. Lakók is maradtak a házban, itt élt például Heyrovský Emil, a Brassói Bánya és Kohó Rt. és a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. igazgatója, a polarográfiát feltaláló Jaroslav Heyrovský rokona.
A Magánmérnökök Országos Szövetsége rendszeresen szervezett felolvasóesteket, ahol Babits Mihály és József Attila is szerepelt. Az MKE tudományos előadásain a közönség például Hevesy Györgyöt, Polányi Mihályt, Varga Józsefet, Irwing Langmuirt és Wolfgang Ostwaldot hallgathatta meg.
Az 1944. márciusi német megszállás után a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetsége foglalta el az elsősorban zsidó építészeket tömörítő Magánmérnökök Országos Szövetsége helyiségeit, így az MKE irodáit is.
A Wahrmann-palotát a 2000-es években felújították/átépítették (tervezők: Wagner Péter, Kőnig Tamás).
További források:
A Wahrmann-palota. Elherdált és öngyilkos életek (Urbface)
Vámos Dominika: Elhallgatott epizódok a magyar építészek 20. századi történetéből (3.) (Építészfórum, 2014)
Képes beszámoló a rekonstrukcióról pl. Wagner Péter honlapján és az Építészfórumon
...............
Puskin (Esterházy) utca 11–13.
Az MKE vezetősége 1944-től Gróh Gyula és Erdey-Grúz Tibor egyetemi szobáit használta (mindketten a vezetőség tagjai voltak) – a Pázmány Péter Tudományegyetem (ELTE) Trefort kerti F épületében. Az épület eredetileg a Műegyetem kémiai épülete volt. 1880–1882-ben épült, Steindl Imre tervezte, Zsolnay-kerámia díszítette. A Budapesti Tudományegyetem II. számú Kémiai Intézete 1909-ben költözött ide; a Műegyetem távozása után a Trefort kerti kampusz többi épületét is a tudományegyetem kapta meg.
Így történhetett, hogy a Népművelési Bizottság 1936-ban szabadegyetemi Nyugat-estet rendezett a II. számú Kémiai Intézet „nagytermében”. Török Sophie, Babits feleségének beszámolója szerint: "A hallgatóság, melynek nagyrésze a padok közt állva szorongott, kényelmetlen helyzetében is mozdulatlan csöndben, – majdnem csupa fiatalok, egyetemi ifjúság, – ők is, ámult áhitatos arcukkal segítettek erősíteni az illuziót, hogy ma este a háború előtti évek egy nagy estjét éljük s kissé szorongva lelkesedünk Ady Endréért s a forradalmi Nyugatért.”) (Nyugat, 1936, 5. szám)
...............
Zichy utca 4.
(Az eredeti homlokzati rajz letölthető)
Az MKE irodája 1949–50-ben a Zichy utca 4.-ben működött (régen Új utcának hívták). A házat a festő Barabás Miklós építtette 1871-ben: „1870-ben budai nyaralómat eladtam és Pesten az új-utczai házamat két emeletnyi magasságra építtettem föl. De egyik pinczei oszlop nem bírván meg a nyolcz bolthajtás súlyát, összeomlott, mire azt ajánlottam Pucher József építőmesternek, vegye meg tőlem a házat, mert nekem már nincs hozzá bizalmam. Azt ajánlottam neki, fizesse meg a telket és azt a készpénzt, a mit az építkezés folyamán neki átadtam. Előnyös fizetési föltételek mellett ő készséggel elfogadta ajánlatomat s olyan szerencsés volt, hogy még a krach előtt úgy adta el, hogy a beomlással okozott kára is megtérült.”
További források:
Szenczi Réka Zsófia: A terézvárosi „Kerületi védett épületek vizsgálata” program bemutatása (Szakmérnöki szakdolgozat, BME, 2020)
Barabás Miklós emlékiratai (Franklin Társulat, Budapest, 1902)
Vissza: MKE-irodák