Szalay utca 4.

1948-ban szovjet mintára létrehozták a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségét (MTESZ). Az MKE a MTESZ tagegyesülete lett.

Az MKE 1950-ben a Szalay utca 4.-be, a Magyar Mérnöki Kamara korábbi székházába költözött, amely csak hat évig használta: 1945-ben Szálasi rendeletére megszüntették a kamarát. A háború után az épületet először a mérnök-szakszervezet kapta meg, aztán a Minisztertanács irodái költöztek ide, de pl. bölcsőde, óvoda mellett a MTESZ is itt működött.

A telek 1937-ben került a kamarához, és a következő év elején már kihirdették a székház tervpályázatának eredményét. „Első helyezett Wanner János építészmérnök lett, ő kapta meg a 7 emeletes épület tervezésére szóló megbízást, míg a tartószerkezeti tervezést Sávoly Pál statikus vállalta. … A hétemeletes épület földszintjén volt a kamara nagy közgyűlési terme, a szalagablakos I–III. emeleten a mérnökszervezet irodahelyiségei, míg a IV–VII. loggiás szinten a bérlakások kaptak helyet. A legfelső, visszahúzott szinten reprezentatív, négyszobás nagypolgári lakás volt, óriási tetőterasszal.” A kamara 1939 végén már beköltözött a még be sem fejezett Bauhaus-épületbe.

További forrás:
Ádám Blanka, Dubniczky Miklós: Volt egyszer egy székház (Magyar Mérnöki Kamara)

……………

Podmaniczky utca 45.

A MTESZ 1952 és 1957 között működött a Podmaniczky (akkor Rudas László) utcában. Az épület történetének összefoglalása Keresztessy Csaba tanulmányán alapszik.

A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy, amely két szervezet egyesülésével jött létre 1886-ban; 1893-ban vette meg a Podmaniczky és a Vörösmarty utca sarkán lévő telket, páholyház céljára. A tervpályázat alapján Ruppert Vilmost bízták meg a tervezéssel. Róth Miksa üvegfestőmunkákat ajánlott fel. Than Mór festette meg a Nagyoriens (az egyik korábbi páholy) volt nagymestereinek arcképeit. Az épületet 1896-ra készült el.

Az I. világháború alatt a Nagypáholy hadikórházat működtetett itt. 1919-ben a tanácskormány lefoglalta a Nagypáholy vagyonát és az épületet. A következő évben a szélsőjobboldali MOVE (Magyar Országos Véderő Egylet) költözött be, és később a saját nevére íratta az épületet. 1945 februárjában a szabadkőművesek visszakapták a páholyházat. Akadozva megindult a helyreállítás, de nem fejeződhetett be teljesen. 1950-ben az ÁVO foglalta le az épületet. Ezután a ház a Belügyminisztérium kezelésébe került, és a rendszerváltásig itt működött az egyik részlege. Ide költözött be, többek között, a MTESZ és vele együtt az MKE is.

Mélyépítési Tervező Vállalat, Gyorsvasút Iroda – az egykori páholyházban (1951)
(Fortepan/UVATERV, CCBY-SA 3.0)

A berendezés egy része a Nemzeti Múzeumba került. A műemlékké nyilvánított nagyterem még őrzi az eredeti festés töredékét. A felújított épületben ma a Mystery Hotel Budapest működik.

„Bár maga az épület nem sorolható a 19. század végének legkiemelkedőbb építészeti alkotásai közé, mégis érdekes színfoltja annak.” (Keresztessy Csaba)

További források:
Keresztessy Csaba: A Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy páholyházának története (Budapest, VI. Podmaniczky utca 45.) (Műemlékvédelmi Szemle 1995)
Jász Annamária: Luxusszálloda lett a pesti szabadkőművesek egykori székházából (We Love Budapest, 2019)

……………

Szabadság tér 17.

1957-ben a MTESZ (és az MKE) a korábbi Tőzsdepalotába költözött. Ennek az épületnek a története is messzire nyúlik vissza.

A kiegyezés után a Lipótvárosban jelölték ki az új magyar főváros adminisztratív, politikai, közigazgatási központját. A korábban kaszárnyának és börtönnek használt Újépületet (itt végezték ki Batthyány Lajost is) lebontották. A helyén alakították ki a Szabadság teret 1897-ben (1900-ban nevezték el így a szabadságharc emlékére).

A tér nyugati oldalán épült fel 1907-ben, Alpár Ignác tervei alapján, a Tőzsdepalota. Az „… épület középpontjába a kupolacsarnok került, a két végén egy-egy, 18 méteres belmagasságú, hatalmas ablakai révén jól benapozott tőzsdeteremmel, északon az áru-, délen az értéktőzsde termével. A terek az öt belső udvarról kaptak természetes megvilágítást. A 145 méter hosszú főhomlokzat egyiptomias hatású, az oldalsó és hátsó homlokzatok inkább klasszicizálóak.” (Bán Dávid)

A Tőzsdepalota 1948-ig volt kereskedelmi központ. Idekerült aztán a Lenin Intézet, a helyére pedig a MTESZ (az MKE irodáival együtt). Az épület másik felét a Magyar Televízió kapta meg. Az eredeti tervek szerint a televíziót tovább akarták költöztetni, és a Magyar Technika Háza/MTESZ kapta volna meg az épületet. Nem így lett. A MTESZ és az MKE 1972-ben, a televízió 2009-ben költözött ki, az épület azóta üresen áll.

További források:
Bán Dávid: Úgy maradt… A tévészékházként ismert Tőzsdepalota története (Építészfórum, 2020)
Bartha Dorka: Elhagyatott óriás – ilyen belülről az évtizede üresen álló volt MTV-székház, egykori Tőzsdepalota (We Love Budapest, 2020)
Domonkos Csaba: Ötven éve lett a Tőzsdepalota egész épülete a Magyar Televízióé (PestBuda, 2019)
Németh József: Műszaki fejlődés – természettudományos műveltség/Műszaki és Természettudományi Egyesületek, Társaságok Magyarországon. MTESZ, Budapest, 1998

Vissza: MKE-irodák