Egerben 1705-ben kezdődött a teológiai oktatás, 1740-ben jogi iskolát alapítottak. Barkóczy Ferenc egri püspök 1761-ben a papneveldéből, a jogi és a létesítendő filozófiai iskolából egyetemet szándékozott létrehozni, amely kezdetben három fakultással működött volna, és ehhez csatlakozott volna később az orvosi iskola. Barkóczy terveit utóda, Eszterházy Károly gondolta tovább. Az építészeti terveket Gerl József, majd Fellner Jakab készítette, Fellner halála után Grossman József fejezte be a berendezést és vezette újabb helyiségek, köztük a jól felszerelt kémiai laboratórium kialakítását. Az épület és berendezése 1782-ben készült el.

Az egyetemi oktatás mégsem indulhatott el Egerben, mert Mária Terézia rendelete, a Ratio Educationis már 1777-ben megtiltotta, hogy a budain kívül más egyetem is működjön Magyarországon. A tervezett fakultások elődei megszűntek, a papnevelde Pestre került. Eszterházy Károly püspök II. József halála után újraindította Egerben a filozófiai, jogi és teológiai képzést. (1,2,4)


A líceum, Eger, Eszterházy tér 1. Az épület a barokk, a rokokó, a copf stílus, sőt már a klasszicizmus jegyeit is mutatja (3)

A városban a 19. század elején terjedt el a „líceum” elnevezés, amely filozófiai és teológiai ismeretek tanító gimnáziumot jelölt. Az európai líceumok fokozatosan a középiskolák és egyetemek közötti főiskola rangjára emelkedtek. Az egri líceumnak, az elemi oktatás mellett, szintén volt három fakultása, de tanárai nem adhattak tudományos fokozatot, noha „az oktatás az akkori legmodernebb tudományos és technikai eszközök használatával folyt. Az épület impozáns méretű, napfényes tantermei és lenyűgöző gazdagsággal díszített nagytermei méltó keretet adtak mindehhez. A tiszta, logikus alaprajzi rendszer, a jól pozicionált, lendületes szerkesztésű előcsarnokok, lépcsőházak és a belső udvarra néző, teljes áttekinthetőséget biztosító körfolyosók rendszere matematikai alapokon nyugvó, funkcionális építészi gondolkodást tükrözött, ami önmagában is méltóságot adott az épületnek. A líceum ma Magyarország egyik legismertebb műemléke.” Legutóbbi felújítására 2007 és 2012 között került sor. (4)


Az épület hátsó traktusa fölött a csillagászati torony emelkedik (2)

A líceum 1852-től érseki tanítóképzőnek is otthont adott, amely 1948-ig működött a gyakorlati tanítást szolgáló elemi iskolával együtt. Az államosítás után a líceumot kiürítették, és 1949-ben ide helyezték a debreceni pedagógiai főiskolát, amely évtizedekig tanította a felső tagozatos tanárokat. A Pedagógiai/Tanárképző/Ho Si Minh Főiskola 1990-ben vette fel Eszterházy Károly nevét. Az egri egyetem több főiskola összevonásával jött létre 2016-ban, 2021-től Eszterházy Károly Katolikus Egyetem a neve. (2)


Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem D épülete, ahol a Kémia és Élelmiszerkémia Tanszék is helyet kapott. Eger, Leányka utca 6–8.


Az egyetem természettudományi karának Élelmiszertudományi Intézetében működik a Kémia és Élelmiszerkémia Tanszék. Az "eredeti" Kémia Tanszéket 1948-ban alapították, 1949-ben költözött Egerbe. A központi épületben (a volt líceumban) kapott helyet; most a D épületben található. A tanszéken folyó két-, három-, majd négyéves főiskolai tanárképzés fokozatosan alakult át kétszintű egyetemi képzéssé. (5)

Források:
1. Ludmann Mihály: Magyar egyetemek – Könyvek, kolostorok és iskolák (Magyar Szemle)
2. Egyetemünk története – Eszterházy Károly Katolikus Egyetem
3. Líceum – Eszterházy Károly Egyetem
4. Botos Judith: Az Egri Líceum újjászületése – az építész szemével (epiteszforum.hu)
5. A Kémia Tanszék története

Vissza: Kémikus intézmények épületei