„Műegyetemünk 1844. év június 12-én született – írta Wartha Vince. – Az intézmény tulajdonképpen még nem volt műegyetem, hanem »Ipartanoda«, ezen nevet viselte is és Pesten az Egyetem-téren lévő egyetemi épületben talált ideiglenes elhelyezést.” (Wartha Vince)
Az Ipartanodát befogadó Pesti Királyi Tudományegyetem (korábban Nagyszeminárium) épülete és az Egyetem téri templom a 19. század első felében (Leopold Zechmeyer metszete Carl Schwindt rajza után)
(PestBuda, 2020)
A tervbe vett kémiai („Chemia és Technológia”) tanszék élére 1847. október 24-én nevezte ki V. Ferdinánd Nendtvich Károlyt. 1850-ben a József Ipartanodába beolvasztották a Tudományegyetem Institutum Geometrico-Hydrotechnicumát. „Csak az 1856. év szeptember 30-án kelt legfelsőbb rendelet szerint alakult át az »Ipartanoda« polytechnikummá, vagyis műegyetemmé. … Műegyetemünkön abban az időben persze szakosztályok nem léteztek, minden beiratkozott technikusból lehetett mérnök, gépészmérnök, építész vagy vegyészmérnök.”
Egyetem tér 1–3. A Budapesti Tudományegyetem új (akkor még kupolás), neobarokk épületét 1900-ban avatták fel. A terveket Szkalnitzky Antal, Wéber Antal, Baumgartner Sándor, Herczegh Zsigmond és Lippert József készítette
Az Ipartanoda „1846. november 1-én József nádor nevével lett díszítve és 1854-ben Budára költözött a Várba, ahol az egyetemi nyomda épületének az Országház-utca felé eső részét foglalta el.” (Wartha Vince)
Országház utca 18. Az Ipartanoda második otthona: Egyetemi nyomda
(Az épület korábbi képe Budapest Főváros Levéltárának gyűjteményében látható.)
Ferenc József 1871. július 10-én hagyta jóvá a József Műegyetemet alapító Eötvös József-féle törvényt. Ekkor jöttek létre a karok, amelyeket az egyetem érzékenységére tekintettel a Műegyetemen osztályoknak neveztek. Az első négy vegyészi oklevelet csak 1884-ben állította ki a Műegyetem. (1907-től adtak vegyészmérnöki oklevelet.) 1872-től az intézmény Magyar Királyi József Műegyetem néven működött. 1872/73-ban a Két Nyúl (Lónyai) utca és a Csillag (Gönczy Pál) utca sarkán bérelt kétemeletes bérházba költözött (természetesen a kémikusokkal együtt). 1873-ban megalakult a Vegyészmérnöki Kar.
A Nágel-ház a Gönczy Pál és a Lónyai utca sarkán. A házat Nágel Ármin építtette (1870). Amikor Nágel úgy döntött, hogy a Műegyetem számára átengedi az épületet, Hauszmann Alajossal és ifjabb Kauser Jánossal kibővíttette
A sarokház azonban kezdettől fogva ideiglenes helyszín volt.
Források:
Wartha Vince: Egy technikus utazása Budáról Pestre és vissza „Budára” (Egyetemi Lapok, 1911)
Szabadváry Ferenc: 150 éves a BME Általános és Analitikai Kémiai Tanszéke (Magyar Kémikusok Lapja, 1998)
Schmidt Ádám József, Czoch Gábor: A Tudományegyetem Campusai, pályázati anyag (letölthető)
Egyetem tér (ÁJK) (ELTE)
Domonokos Csaba: Százhúsz éves a jogi egyetem épülete – Elveszítette kupoláját a háborúban a belvárosi palota (PestBuda, 2020)
Képekben az Egyetem téri történelem (Jurátus, 2019)
Gönczi Ambrus: Százötven éves a Nágel-ház: egy lakóépület a tudomány és a kultúra szolgálatában (PestBuda, 2020)
Vissza: A Trefort kert