A Műegyetem gyorsan kinőtte a Múzeum körúti kampuszt. A Lágymányoson folytatódó történet néhány részletének felidézése Lázár Antal tanulmányára támaszkodik.


Műegyetem rakpart 3. A Műegyetem Központi épülete (Huaszmann Alajos, 1909)


„… A munkálatok irányításával Czigler Győző egyetemi tanárt, az ókori építészet professzorát bízták meg. 2500 hallgatóval tervezett, erre készítette el a telek beépítési tervét. A korabeli campusokhoz hasonlóan pavilonos elrendezésben gondolkozott, összesen 12 épülettel. … a terv Czigler 1905-ben bekövetkezett halála miatt csak részlegesen valósult meg, az építkezés vezetését ezután Hauszmann Alajos vette át. … Hauszmann csak a Központi épület, a Geodéziai obszervatórium és a kerti létesítményeket tervezte meg, és inkább az építkezés irányításával foglalkozott…

CH – Kémiai épület

Egyedül ez az épület őrzi tökéletesen Czigler eredeti elképzeléseit. … A hegyesszög alakú telekre épült ház neoreneszánsz kapuzatával, reprezentatív bejáratával, fa szerkezetű, kupolát imitáló tetőfelépítményével meghatározta az egyetem Gellért téri arculatát.

A szétnyíló tömeg csuklópontjába reprezentatív, háromkarú lépcső került, a belső udvar földszintjére építették a CH max üvegtetős nagyelőadót. Az oldalfolyosós közlekedési rendszer biztosította, hogy mindenhova jutott természetes bevilágítás.

Az épületre a teljes egyetemi építési költségek 10%-át, azaz 1 millió koronát szántak, ami végül 1,36 millióra kúszott fel. Az építkezés során egy direkt erre a célra épített kísérleti anyagvizsgálati laborban ellenőrizték a betervezett anyagokat és szerkezeteket.”


Gellért tér 4. CH épület (Czigler Győző, 1904). „A kémiai épület készült el legkorábban. Benne már a 1903/04. tanévben megkezdődött az oktatás. Ilosvay rektor, korábban, 1903-ban úgy nyilatkozott a kémiai pavilonról, hogy »Méltán aggaszt, hogy a lassú előkészületek következtében, ha a hallgató létszám ilyen mértékű növekedést mutat, már kinövünk, mire megépül.« Akkor 68 fő volt a vegyészhallgatók összlétszáma az egyetemen, s a benne elhelyezett kémiai és kémiai technológia tanszékek létszáma pedig professzorostól 6 fő” (Szabadváry Ferenc)


Lázár Antal tanulmányához visszatérve: „A II. világháború során olyan súlyosan megsérült az épület kupolája, hogy már nem is próbálták meg helyreállítani. Azóta többször felmerült az igény a tetőfelépítmény rekonstrukciójára, mellyel visszaállna az eredeti Gellért-tér felé néző homlokzat egysége. A helyigény folyamatos növekedése miatt beépítették a belső udvar loggiáit, a tágas folyosókat, és a II. emeleti padlásteret is.

A 4-es metró nyomvonala benyúlik az épületkontúr alá, ami az alagútfúrás során komoly problémákat okozott: 60 mm-t süllyedt a Duna felőli homlokzat. Azóta a süllyedés megállt, a kapott kártérítésből a szerkezeteket megerősítették.

F – Fizikai épület

Az épület kivitelezése Czigler tervei szerint indult meg, akinek kezelnie kellett a tervezés közben fellépő folyamatos helyigény-változásokat (pl. teljes új tanszékek alakultak meg). Czigler az F épületet is az utcára rendezte, U alakú alaprajza egy cour d’honneur-ös udvart (három szárnnyal körülvett díszudvar, eredetileg a francia kastélyépítészetben alkalmazták) fog közre. Homlokzata kétszintes palotahomlokzat.


Budafoki út 8.
F épület (Czigler Győző, Hauszmann Alajos, 1906)

Az U alaprajzban mindhárom tanszék (Elektrotechnikai, Kísérleti Fizika, Technikai Fizika) külön szárnyat és külön bejáratot kapott. Czigler halála után a tervezést egyrészt saját irodája, másrészt Pecz Samu és Hauszmann Alajos folytatták…”

Ma a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar több tanszéke működik az F épületben.


A kampusz jellegzetes épülete az eklektikus stílusú könyvtár. A Központi épülettel a Sóhajok Hídja köti össze. Mindkettőt Pecz Samu tervezte

Források
Lázár Antal tanulmánya a Műegyetem rakpart 3–9. háztömbről (Budapest100, 2017)
Szabadváry Ferenc: 150 éves a BME Általános és Analitikai Kémiai Tanszéke (Magyar Kémikusok Lapja, 1998)
Hauszamann Alajos: A Magyar Királyi József Műegyetem új épületei (letölthető)
Frisnyák Zsuzsa: A műegyetemi oktatás egykoron (Timelord, 2015)

Vissza: Kémikus intézmények épületei