Magyarország első egyetemét Pécsen alapították 1367-ben, Nagy Lajos király uralkodása idején, de az 1390-es években már nem működött. Az első világháború után, 1921-ben azonban Pécset jelölték ki az 1912-ben alapított pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem új székhelyének. A tanítás csak 1923-ban indulhatott meg. Az egyetemet a Rákóczi út 80.-ban helyezték el, a főreáliskola épületében; ez ma a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának otthona (a főreáliskola utódja a Széchenyi Gimnázium). Az Erzsébet Tudományegyetemnek bölcsész-, jogi, teológiai, orvosi kara volt. A bölcsészkarhoz tartozott az Állattani és a Földrajzi Intézet is. A teológiai kar Sopronba került. (1,2)
Az orvosi karon 1923 novemberében kezdte meg működését a Kémiai Intézet, Zechmesiter László vezetésével, „az egyetem központi épületének átalakított helyiségeiben, annak magas földszintjén, amelyhez néhány alagsori helyiség is tartozik. Az elhelyezés célszerűtlen, bár számos tágas helyiség áll rendelkezésre, mert a laboratóriumi levegő átterjed a központi épület többi intézményeinek helyiségeibe is. Az intézet hármas feladat megoldásán dolgozik: 1. tudományos kutatás, 2. az elsőéves orvostanhallgatók elméleti és gyakorlati képzése és 3. a vegytan-szakos bölcsészettanhallgatók, illetve tanárjelöltek elméleti és gyakorlati oktatása 8 félévre szóló programmal.” (3)
A Pécsi Tudományegyetem a Rákóczi út 80.-ban kezdte meg működését (tervező: Pilch Andor, 1912–1914). A felvétel 1959-ben készült (fotó: Fortepan/Szánthó Zoltán)
Az orvosi kar 1951-ben önállósult (a bölcsészkar 1940-ben Kolozsvárra/Szegedre került), és jelentős fejlődésnek indult. A volt hadapród iskola területén létrejött a klinikai tömb, a Borosnyai Pál tervei alapján gyökeresen átalakított iskolába pedig a Pécsi Orvostudományi Egyetem elméleti tömbje települt 1970-ben – ide költözött a Kémiai Intézet is, amely átalakulások után, 2002-től Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet lett. Kémiai kutatás és oktatás a (2010 óta) Pécsi Tudományegyetem orvosi karának több intézetében is folyik; a vegyészhallgatók szerves kémiai képzésében kiemelt szerepet játszik a Szerves és Gyógyszerkémiai Intézet. (3,4)
A Honvéd Hadapródiskola épülete, Szigeti út, 1910-es évek (fotó: MaNDA)
A hadapród iskolát Alpár Ignác tervezte 1897-ben. „A feladat nem volt könnyű. Az intézet főépületében 400 hadapródnak kellett háló- és nappali, valamint előadótermeket biztosítani. … Összesen 162 helyiségről kellett a tervezőnek ebben az épületben gondoskodnia. Ezenkívül tiszti lakóépületet, raktárépületet fogdával, legénységi pavilont, gyengélkedőházat, nyári uszodát, korcsolyapályát, teniszpályákat kellett építeni. Alpár Ignác ezúttal is remekelni akart. Nem elégedett meg a szokásos tagolással – mint tette azt a Nagyváradon és Sopronban épülő intézeteknél, vagyis a bejárati rész némi előrehozásával és az emeleti részek hangsúlyozásával –, hanem díszes külső ablakkeretekkel eltüntette az úgynevezett kaszárnyastílus egyhangúságát, az épület középső részét és a homlokzati front két szárnyát pedig jelentősen előrehozta. A kapuzatot barokkos keretbe helyezte, két izmos oszlop között a bejárat felett a felirat: „Armis et litteris” [fegyverekkel és tudománnyal] … Az épületegyüttest, egybekötve a világítási próbával, 1898. augusztus 27-én, egy szombati napon este ünnepélyesen adták át a honvédelmi miniszter képviseletében megjelent Láner Győző altábornagynak. Az átadáskor az épületben 1100 villanykörte égett, s mint az egykori helyi újság írta: „az impozáns épülettömb igazán tündéries látványt nyújtott”. (5)
A PTE Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézete, Szigeti út 12. (fotó: PTE ÁOK)
A természettudományi oktatást 1948-ban szervezték meg Pécsen, az újonnan alakult Pedagógiai/Tanárképző Főiskolán, amely a jezsuita gimnázium épületében kapott helyet. (A gimnáziumot ebben az évben államosították, Janus Pannoniusról nevezték el, és hamarosan el is költöztették.) Megalakult a Kémia Tanszék; matematika–vegytan és a természetrajz–vegytan szakra 1949-ben vették fel az első hallgatókat. (3,6)
A Pius-kollégium (fotó: Janus Pannonius Múzeum, pecsma.hu)
A jezsuita kollégiumot (ami a gimnáziumot, internátust és rendházat jelentette) Zichy Gyula pécsi püspök kezdeményezésére létesítették. Az intézmény számára – Pilch Andor tervei alapján – historizáló, de szecessziós elemeket is mutató épületegyüttest emeltek a „csoronikai püspöki szőlő” területén, a Makár utcában (ma Ifjúság útja). A X. Pius pápáról elnevezett kollégiumban 1914-ben indult meg a tanítás, de a világháború miatt a Pius csak 1919-ben foglalhatta el teljesen a komplexumot. Az építkezés, tereprendezés a harmincas évekre fejeződött be; akkorra már állt a Fábián Gáspár tervezte neoromán stílusú Jézus Szíve templom is. (A templomot körülvevő épületegyüttest tervező Pilch Andor pécsi munkái közül a legismertebbek közé tartozik a Pannónia/Palatinus Szálló és a Zsolnay Vilmos-emlékkút.)
A tankerületi főigazgató beszámolója szerint: „Az épület minden részén a nagy arányok uralkodnak, a tantermek a legjobb alakúak és méretűek, világosak, nagy ablakokkal, a folyosók tágasak, a falak tiszta fehérsége mindenütt világosságot terjeszt szét. Külön fizikai, természetrajzi előadók, rajzterem, tornaterem, színielőadásokra alkalmas díszterem, kápolna, nagy és célszerűen berendezett könyvtár helyiségek vannak. … Az épület körül és a háttérben kertek, szőlőterületek, 3 nagyobb torna- és játéktér fekszenek.” A Piusban volt vezetékes víz, központi fűtés, villanyvilágítás, gépi mosoda, fedett uszoda, a konyhában elektromos gépeket használtak. (7)
A Pécsi Tudományegyetem Ifjúság útja 6. alatti kampusza. Balra elöl a Természettudományi Kar épülete, ahol a Kémiai Intézet is helyet kapott (fotó: PTE BTK)
1982-ben a Tanárképző Főiskola beolvadt az akkor létrehozott Janus Pannonius Tudományegyetembe. A Természettudományi és a Bölcsészettudományi Kart 1992-ben alapították, mindkettő a korábbi jezsuita gimnázium épületébe került. Néhány éven belül több kémiai tanszék létesült. A 2000-ben megalakított Pécsi Tudományegyetemen 2001-ben létrejött a Kémiai Intézet.
Az épületegyüttes felújítása 1989-ben indult el. 1993-ban új hallgatói és kutatói laborszárnnyal, aztán felújított előadótermekkel, szemináriumi helyiségekkel és dolgozószobákkal gyarapodott a TTK. 1997-ben készült el az új sportcentrum. A BTK–TTK kampuszához botanikus kert is tartozik. (8)
A Szentágothai János Kutatóközpont épületegyüttese, Pécs, Ifjúság útja 20. Tervezők: Bachmann Bálint, Bachman Zoltán, Hutter Ákos, Rohoska Csaba, Borsos Ágnes, Molnár Tamás, Szösz Klaudia DLA (fotó: PTE TTK)
2012-ben adták át a Szentágothai János Kutatóközpontot, ahol természet- és orvostudományi oktatás, kutatás, innováció folyik; az intézetben kémiai kutatócsoportok is működnek. „A három szigorúan geometrikus épülettömeg (mint a Mecsekről leguruló kövek) közé feszített kavicsforma, amely populáris térként előadótermet foglal magában, feszültséget teremt és érdekes ellentétet képez a kompozíció többi elemével. Ez kívül-belül egyaránt jól érzékelhetően a leglátványosabb formai megoldás, és jól érzékelhető benne az a tervezői alapvetés, hogy a forma minél homogénebb megjelenése a cél, mintegy a végletekig egyszerűsítve a képletet. … Elfogultság nélkül állítható - hogy minden, az alkotás szabadságát korlátozó tényező ellenére -, valódi Mestermű jött létre. Ebben a Mesterműben a rész és az egész harmonikus együttélése szembetűnő, valamint az, hogy a szorzók mindegyike alkotó módon járult hozzá a közös sikerhez, így az egyéni teljesítmények önmagukban, külön-külön is mestermunkaként értékelhetők.” (8)
A PTE folyamatos bővülésének egyik legújabb fejleménye, hogy a PTE Kémiai Intézete a Soft Flow Kft.-vel 2021-ben megalapította az Alkalmazott Molekuláris Tudományok Külső Tanszékét.
Források:
1. Ludmann Mihály: Magyar egyetemek – Könyvek, kolostorok és iskolák (Magyar Szemle)
2. Font Márta: Egyetemi hagyományok és tanárképzés. Az intézményi keretek változása Pécsett (Per Aspera ad Astra, 2014, 1, 50.)
3. Deli József, Kollár László: Kémiai kutatások és kémiaoktatás a pécsi egyetemen (MKF, 2013, 119, 75.)
4. Történetünk – PTE ÁOK
5. Gál Attila: Armis et litteris. A pécsi M. Kir. Zrínyi Miklós Honvéd Gyalogsági Hadapródiskola történetéből 1898–1944. Hadtörténelmi levéltári kiadványok, Petit Reál Könyvkiadó, 2001.
6. Iskolatörténet – Pécsi Janus Pannonius Gimnázium
7. Somodi Imre: A pécsi Jézus Társasági Pius Kollégium alapítása (Egyháztörténeti szemle 2010, 1, 66.)
8. Karunkról – PTE TTK
9. Balogh Balázs: Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont – Science Building (epiteszforum.hu)
10. Mendöl Zsuzsanna: Pillich Andor (adattár)
Vissza: Kémikus intézmények épületei