Az első kémiai épület (Budapesti Tudományegyetem)

„Ha a Múzeum körúton sétálva betévedünk a Trefort kertbe, az egyetemi létesítmények között ma már hiába keressük a sárga házat. Az épület ugyan megvan, viseli a régi „B” betűjelet is, de renoválása után halvány mályvaszínű lett és a színeváltozással együtt eredeti funkciója is gyökeresen megváltozott: 1989-ben, a Természettudományi Kar lágymányosi exodusa után, a Bölcsészettudományi Kar birtokába került. Pedig ez a ház a hazai kémia szimbolikus létesítménye: elsőként ez adott épület-otthont a pesti tudományegyetem kémiai tanszékének, kifejezetten erre a célra épült három éven át és avatták fel 1871-ben.

Múzeum krt. 4/b. A kémiai épület Than Károly elgondolásait követve, Wagner János építészeti tervei alapján és irányítása mellett épült, a heidelbergi egyetem mintájára (1871)

A történet hosszú és már sokszor elmesélték. Az 1769-ben alapított kémiai tanszék száz éven át tengődött a Hatvani (Kossuth Lajos) utca és az Újvilág (Semmelweis) utca sarkán levő bérház első emeletén. Than Károlynak, az ifjú és ambiciózus professzornak sikerült rávennie a kultuszminisztert, Eötvös Józsefet arra, hogy létesítsenek egy önálló épületet a Vegytani Intézet számára. Than álma beteljesült: felépült egy igen szép, minden korszerű igényt kielégítő, klasszicista stílusú építmény a Trefort-kertben »az országúttól (azaz a mai Múzeum körúttól) 70 méternyi távolságban és ennélfogva még a finomabb észleleteknél is az utcai közlekedés által okozott mindennemű rázkódásoktól meg van óvva«.” (Kucsman Árpád)

(A kép forrása: A Tudományegyetem Campusai)

A Vegytani Intézet a régi füvészkert egy darabját kapta meg. A trapéz alakú telken hamarosan újabb épületek követték, a Budapesti Tudományegyetem és a Műegyetem épületei. Than Károly halála után három kémiai intézetet hoztak létre. Kettő az épületben maradt; a II. számú, némi kitérővel, az F épületbe költözött 1909-ben – a Műegyetem korábbi kémiai épületébe.

A Tudományegyetem és a kémiai tanszék működésének korábbi helyszínei
Források:
Kucsman Árpád: A sárga ház a Trefort-kertben (Természet Világa, 2012)
Beck Mihály: Than Károly élete és munkássága (Magyar Tudománytörténeti Intézet, 2014)
Schmidt Ádám József, Czoch Gábor: A Tudományegyetem Campusai, pályázati anyag (letölthető)
A Kémiai Intézet története (1770 – napjainkig) (ELTE TTK Kémiai Intézet)

A Műegyetem kémiai épülete a Trefort kertben

A Műegyetem „végleges” elhelyezésére a Kunewalder-telken emeltek épületeket. Az építkezés 1880–1881-ben indult meg. A kémiai épület 1882-re elkészült az Esterházy (Puskin) utcában, és beköltözhetett a két kémiai tanszék (a kémiai technológia tanszék addigra önállósult).

Múzeum Körút 6–8. A Műegyetem számára készült neoreneszánsz központi épületet Steindl Imre tervezte (1883)

A központi épület ablakainak Zsolnay-kerámiával díszített „ívzugaiban” látható alakok a Műegyetemen tanított tudományokat szimbolizáló eszközöket tartanak a kezükben. A területet korábban a Tudományegyetemből kivált „Állatgyógyintézet” használta: ezt az építkezés előtt telepítették át a Rottenbiller utcába. 1909 után a Tudományegyetem költözött be a központi épületbe, egy időben kémiai tanszékeket is befogadott.

Puskin utca 11–13. Az itt álló F épületet is Steindl Imre tervezte (1982). A Zsolnay-kerámia díszítésből a magyar címert tartó olaj- és tölgyágak csonkán megmaradtak

A régi műegyetemi kémiai épület lett az F épület, később a Budapesti Tudományegyetem II. számú Kémiai intézete, majd kémiai tanszékek, a Központi Kémiai Kutatóintézet laboratóriumai működtek itt, a TTK kiköltözése után a bölcsészkar kapta meg.

Újabb épületek

A Múzeum körúti kampusz jórészt Trefort Ágoston kultuszminisztersége alatt jött létre.

Trefort Ágostonnak 1904-ben emeltek szobrot a kampuszon, és az egykori füvészkertet Trefort-kertnek nevezték el. A szobrász Stróbl Alajos és tanítványa, Kiss István, az építész Czigler Győző volt

A B épület után felépült a Tudományegyetem Élettani Intézete (egy időben ez volt az E épület, 1875; tervező: Szkalnitzky Antal), Állat- és Ásványtani Intézete (A épület, 1886; tervező: Wéber Antal) és Fizikai Intézete (D épület, 1886; Wéber Antal). 1938-ban készült el – a B épülethez csatlakozva – a C épület, ahol szintén kémiai munka folyt. (Az épületek elnevezése és az építkezés dátuma eltér a különböző forrásokban.)

A főépület és az F épület közé a Műegyetem építtette fel a neogótikus Gólyavárat – ahol a fáma szerint az elsőéveseknek tartottak előadást (1897; Petz Samu) és a Puskin utca 3. alatti Építészeti Osztályt (I épület, 1892; Hauszmann Alajos).

A Műegyetem az 1900-as évek elején költözött át a Lágymányosra.

Rákóczi út. 5. Szállodából egyetem 

A kampuszhoz tartozó Rákóczi úti épület helyén az 1700-as években még kocsma működött. A szálloda 1867-ben épült fel, később kibővítették. A Pannónia szálló kávéházába jártak a szomszédos Nemzeti Színház művészei, írói és a (mai nevén) Bródy Sándor utcai képviselőház politikusai is. Az épületet az 1949-es államosítás után kollégiumként használták, egy darabig szintén itt „húzta meg magát” a bölcsészkar. 2005–2007-ben felújították (tervező: Mányi István), ma bölcsészkari intézetek otthona.

A műegyetemi kémiai tanszék működésének első helyszínei
Források:
Schmidt Ádám József, Czoch Gábor: A Tudományegyetem Campusai, pályázati anyag (letölthető)
Horváth Péterné: (Az ELTE története. Az egyetemalapító Pázmány Pétertől a művelődéspolitikus Trefort Ágostonig (Budapesti Városvédő Egyesület, 2013)
Történelmi emlékhelyek. Trefort-kert (Nemzeti Örökség Intézete)
A Pannónia szálloda. Pannónia dicsérete (UrbFace)

Vissza: Kémikus intézmények épületei