A Miskolci Egyetem Kémiai Intézete az Analitikai Kémiai Tanszék és a Fizikai Kémiai Tanszék alapjain jött létre az ezredforduló után, de a tanszékek több évszázados múltra tekinthetnek vissza. (1)

Az 1735-ben Selmecbányán alapított Bányászati-Kohászati Iskolában (Bergschule) tanítottak először kémiát Magyarországon. Eleinte „megelégedtek az ércolvasztás és próbamesterség tanításával, ami abban állott, hogy a jelöltekkel gyakorlatilag ismertették meg az egyes fémek előállításának, valamint azok minőségi és mennyiségi meghatározásának évszázadok során kialakult és bevált módszereit. … Amikor a föld kezdte kincseit kevésbé bőkezűen ontani, világossá vált, hogy újabb módszerekre van szükség … s hogy újat alkotni csakis a tudomány fegyvereivel felvértezett generáció képes.” (2) Az iskolát Mária Terézia 1762-ben akadémiai rangra emelte, és a következő évben Jacquin Miklóst nevezték ki az akadémia kémiai és kohászati tanszékére. A képzés egyéves előkészítő munka után kezdődött meg. Jacquin ásványtant, kémiát és elméleti metallurgiát tanított. (3) [Az első tanszék volt „a vegytan-kohászati 1763; – a második: a matematika-mechanikai 1765-ben; – és a harmadik; a bányamíveléstani 1770-ben”. (4)]


A selmecbányai akadémia „palotái” 2003-ban (fotó: Dobos Róbert, CC BY-SA 2.5)

1846-tól erdészképzés is folyt az akadémián (1904-től Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Főiskola). Az első világháború után az intézménynek el kellett hagynia Selmecbányát. A főiskola Sopronba települt, előbb a Károly-laktanyába, majd a honvéd főreáliskola épületeibe. A kémiai képzés továbbra is hangsúlyos maradt.


A soproni honvéd főreáliskola, majd a Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola historizáló épülete (Bajcsy-Zsilinszky u. 4.). Alpár Ignác tervezte, 1898-ra készült el (OSZK Kisnyomtatványtár)

1934-ben a főiskola a Műegyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kara lett. 1949-ben megalapították Miskolcon a Nehézipari Műszaki Egyetemet, a Bányamérnöki és a Kohómérnöki Kar pedig átkerült Miskolcra. A kémiai tanszékek fokozatosan költöztek át.


Miskolcon a tanítás a mai Földes Ferenc Gimnázium épületében (Kelemen Didák u. 5.) kezdődött (5). Az épület Orczy Gyula tervei alapján készült 1910–1911-ben


A miskolci Egyetemvárosban az építkezés Janáky István tervei alapján indult meg. Ezen az 1967-es fotón jobbra a régi főépület látható (1953), középen az „új főépület” (1964). A Kémiai Intézet számos laboratóriuma a régi főépülethez csatlakozó, a képen részben látható A/2 épületben kapott helyet (1,5, fotó: Fortepan/Inkey Tibor)


Az egyetem új főbejárata 2002-ben készült el. Tervező: Műépítész Kft., vezető tervezők: Puskás Péter, Viszlai József

Az évszázadok alatt több kémiai tanszék működött egymás után, majd párhuzamosan az intézményben. Ezek nyomán alakult ki 2004-ben az összevont Kémiai Tanszék, aztán a Kémiai Intézet.

Az egyetem neve 1990-től Miskolci Egyetem; 2021 szeptembere óta nyolc kara van. A Műszaki Anyagtudományi Karon vegyészmérnökképzés is folyik. (1, 6)

Források
1. Miskolci Egyetem: A Kémiai Intézet története
2. Proszt János: A selmeci bányászati akadémia, mint a kémiai tudományos kutatás bölcsője hazánkban, 1938
3. Lámfalussy Sándor: Iskolánk története
4. Mihalovits János: Az első bányatisztképző iskola alapítása Magyarországon, 1938
5. Molnár Balázs: A Miskolci Egyetem Épületeinek kialakulása, 2019
6. Miskolci Egyetem: Az egyetem története

Vissza: Kémikus intézmények épületei