Az 1912-ben alapított debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem „1914-ben kezdte meg működését a Református Kollégium épületében. A Református Kollégiumot 1538-ban alapították, így idősebb volt a kolozsvári jezsuita iskolánál [a Szegedi Tudományegyetem jogelődjénél]. A város nagy részét 1802-ben a debreceni tűzvész elpusztította, a református templommal és kollégiummal egyetemben. Ezt a két épületet Péchy Mihály tervei alapján építették meg. A kollégium a kor divatjának megfelelően klasszicista stílusú, kétemeletes épület, méretes belső udvarral. Főhomlokzata a Nagytemplom szentélye felé néz, síkszerűségét csak a széleken kissé kiemelkedő két lezáró saroképület töri meg. Itt alkalmazta Péchy a római piedesztálos oszlopot, amelyek timpanont tartanak. (1)


A Debreceni Református Kollégium (Kálvin tér 16.) és a Nagytemplom a levegőből (Civertan, CC BY-SA 4.0)

A kollégium egyetemi épületté válása után azonban szűknek bizonyult, és a város nagylelkűen építési területet ajánlott fel a Nagyerdőn, emellett pénzzel is támogatta az építkezést. Elsőként az Orvostudományi Kar központi épülete készült el, amelyet még az utolsó uralkodó, IV. Károly 1918. október 23-án avatott fel. Az építkezések azonban a háború után is folytatódtak. Közben névváltozás is történt, mert az intézmény 1921-ben felvette a meggyilkolt miniszterelnök nevét, és így Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem lett. … A Tisza-egyetem központi épületének alapkőletétele 1927-ben volt. Tervezője Korb Flóris, a kivitelezés Katona Mihály építészmérnök és Stegmüller Árpád építészmester munkája. Az avatási ünnepségek már 1932. május 14-én, szombaton elkezdődtek, amelyre a kormányzó kíséretében Klebelsberg Kunó, volt vallás- és közoktatási miniszter is megérkezett, majd másnap megtörtént az épület ünnepélyes felavatása” (1)


A Debreceni Egyetem főépülete, Egyetem tér 1. (Björn Láczay, CC BY-SA 2.0)

„Az épület homlokzatának arányai hasonlóak, mint a kollégium épületéé, azonban azt is láthatjuk, hogy az új egyetemi épület jóval nagyobb. A horizontalitás unalmát a keskeny saroképületek mellett a hangsúlyos középrizalit bontja meg. Az öttengelyes, középen három kapunyílásos épületrészt felül itt is háromszögletű orommező zárja, ahogyan a kollégiumnál is. Ez a klasszicista motívum azonban nemcsak ott látható, hanem a debreceni építészet olyan meghatározó alkotásánál is, mint a Nagytemplom és a Városháza. Korb ezt a város- és iskolaépítészeti hagyományt vitte tovább az egyetem központi épületében. A korszerűséget azonban nem kerülhette el, és ennek egyik jele az, hogy az egyetem épületének rizalitjai, párkány- és tetővonala a húszas évek neobarokk építészetének megoldásait követi. Ezt a neobarokk stílust láthatjuk a debreceni Déri Múzeum épületében is, amely szintén ebben az időben épült. A kapun belépve egy viszonylag alacsony közlekedőn át jutunk az aulába, amelynek antikos boltívei a negyedik emelet fölött ívelt üvegtetőt tartanak. Ennek és a boltívek felső részein levő ablakoknak köszönhetően egy fényes és tágas, lenyűgöző tér nyílik meg. A belső dekorációban és az üvegablakok színes sávjaiban a szecesszió késői, geometrikusabb irányzata is jelen van.” (1)


A Debreceni Egyetem főépülete a díszudvarral (DE, Facebook)

„A debreceni egyetemi építkezések során Róth Miksa Korb Flóris »belsőépítésze« volt. Nemcsak üvegablakokat készített, hanem ő tervezte az elpusztított Tisza István-emlékfalat és az épületek díszítőfestését … [valamint] az aula öt hatalmas, 20 m2-es üvegfestményét. Utóbbiak egy 1944. szeptemberi bombázás légnyomásától megsemmisültek. Később, korabeli fotók és tervek alapján az egyetem alapításának 100. évfordulójára, 2012-re, az akkori egyetemi vezetés megren¬delésére több év alatt rekonstruálták azokat.” (2)


A Debreceni Egyetem egyik rekonstruált üvegablakának részlete (Köztérkép)

Az egyetem központi épületét gyorsan kinőtték a tanszékek. Már Korb Flóris is jóval nagyobb épületegyüttesben gondolkodott, ennek terveit nemrég találták meg újra. Két bástyaszerű toronyra meteorológiai és csillagászati megfigyelő állomásokat telepített volna, és a komplexum U alakban ölelte volna körbe az egyetem előtti parkot. A hátsó szárnyba a természettudományos tanszékek kerültek volna. (3)


Korb Flóris épületegyüttesének látványterve (3)


A terv részlete

A kémiai épületek

A Debreceni Református Kollégiumban 1815-ben már önálló kémiai tanszék működött. Matematikai és természettudományi tárgyakat az 1923/24-es tanévtől tanítottak az bölcsészkaron, de a vegyészek az orvoskaron is tanultak. Az orvoskaron jött létre a Szerves Kémiai Tanszék. A természettudományi kar 1949 óta működik, ekkor alapították a Fizikai Kémiai, ill. Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszéket. 1999-től vegyészmérnököket is képeznek.

Az új, kétrészes kémiai épület 1969-ben készült el. Beck Mihály, a Fizikai Kémiai Tanszék egykori professzorának angol származású kollégája, Durham Dávid 1970-es úti beszámolója szerint:

„… a Fizikai Kémiai és a Szervetlen Kémiai Tanszék három-három, a Szerves Kémiai Tanszék öt emeletet kapott. Valószínűleg nem sajnálták a pénzt, mert a létesítmény állta az összehasonlítást azzal a vadonatúj épülettel, amelybe 1966-ban költöztem a Queen Mary College (Londoni Egyetem) munkatársaként. Sok új berendezést és műszert vásároltak, úgyhogy nagyon kellemes körülmények között dolgozhattunk.


A két kémiai épület, Debrecen, Dóczy József utca 3. Tervező: Mikolás Tibor

Két kutatóra és egy technikusra jutott egy laboratórium, amely kb. 15 × 20 láb [4,5 × 6 méter] volt. A technikusokra sokféle feladat hárult, de szinte mindegyikük nagyon ügyesen és segítőkészen dolgozott. A szomszédos kisebb szobákat szánták dolgozószobának (ismét két személyre), és szőnyeggel, fotelekkel is berendezték, hogy szükség esetén itt fogadhassák a vendégeket. Az intézeti könyvtár és egy külön nagy kémiai könyvtár minden szakmai igényt kielégített.” (4)


A kémiai épület az üvegablakok felújítása közben (nagyítva: felújítás után)

Források:
1. Ludmann Mihály: Magyar egyetemek – Könyvek, kolostorok és iskolák (Magyar Szemle)
2. Szekanecz Zoltán: Róth Miksa szecessziós üvegablakai a Debreceni Egyetem Reumatológiai Tanszékén
3. Korabeli látványterv került elő a Debreceni Egyetem központi épületéről (eduline)
4. Beck Mihály: A Kutatás kaland. Lexica Kiadó, 2017.

Orosz István, ifj. Barta Lajos (szerk): A Debreceni Egyetem története, 1912–2012 (Debreceni Egyetemi Kiadó)
DE Természettudományi és Technológiai Kar Kémiai Intézet

Vissza: Kémikus intézmények épületei