Kedves Olvasók! Nyomtatás E-mail

 

A nagy nyári hőség elmúltával, az iskolakezdésre színes összeállítással örvendeztet meg bennünket a Magyar Kémikusok Lapja szeptemberi száma. A felelős szerkesztő jóvoltából a kiadvány vegyipari és kémiai vonatkozású témákat tartalmaz, elkalandozik a kémia határterületeire is, ahonnan magazinszerűen érdekességeket mutat be.

Az ipari témákat Geiger András és szerzőtársainak írása nyitja, amely a MOL Csoport és a Pannon Egyetem egyik sikeresnek ígérkező, ipari megvalósítást nyert kutatási témáját, a hulladék gumiabroncsok gumiőrleményéből és bitumenből kiinduló gumibitumen előállításának és alkalmazásának első eredményeit ismerteti. Ehhez is kapcsolódhat Körtvélyessy Gyula biztonsági adatlapokkal foglalkozó sorozatának hulladékokkal és visszanyert anyagokkal foglalkozó újabb fejezete.

A kémia és határterületei részben először, a Bruckner-termi előadások sorozatban, a Debreceni Egyetem két karának kutatói, Herczeg Mihály és szerzőtársai, köztük Antus Sándor akadémikus, a heparinoid szulfonsav (stabilabb, szulfonsav típusú véralvadásgátló) szintézisének újabb eredményeiről írnak. A Szegedi Egyetem két munkatársa, Tóbiás Roland és Tasi Gyula docens ismerteti − Andrej Kolmogorov és Neumann János (az egyik „marslakó”) munkásságába betekintve − a kémiai reakciók determinisztikus kinetikai modelljét és annak általános megoldását Taylor-sor segítségével, valamint a kémiai reakciók sztochasztikus kémiai modelljét és annak Monte-Carlo-módszerrel történő megoldását. Ezután Schiller Róbert fizikai kémikus, „az év ismeretterjesztő tudósa” dolgozatával találkozunk, aki a röntgensugár 1895. évi felfedezésének és alkalmazásának tudománytörténeti áttekintése mellett irodalmi forrásokat idéz és képzőművészeti alkotásokat mutat a röntgenkép misztériumáról. Fűri Mária ezt követő közleménye a DNS („a kettős spirál”) hatvan évvel ezelőtti felfedezésének lépéseit idézi fel. Silberer Vera interjújában, amelyet Kovács József csillagásszal készített, a Naprendszeren belüli víz felismerésének módszereiről, valószínűsíthető keletkezéséről és sorsáról olvashatunk. Papp Sándor József Vegyészkalendárium rovatában ezúttal két Dewar (az 1918-ban született Michael James Steuart, a szemiempirikus kvantumkémiai modellek művelője) és az 1842-es születésű Sir James (a Dewar-edény feltalálója) életét és kémiai munkásságát foglalja össze. Lente Gábor a Vegyészleletekben a szokásos rövid hírek mellett most egyoldalas ismertetést közöl a 2012. szeptemberi IgNobel-díjak tíz kategóriájának átadásáról (e díj a Nobeldíj egyesült államokbeli paródiája, a hasonló hangzású ignoble szó magyarul meglehetősen negatív minősítésre utal). Olvasóink többek között megtudhatják, hogy a vélekedés szerint mitől zöldülhet meg az emberek szőrzete (a megoldásért a felfedező kémiai IgNobel-díjat kapott).

A kiadványból nem hiányzik Banai Endre szokásos iparihír-összefoglalója, és az egyesületi híreket is elolvashatjuk.

Szeretettel ajánlom tagságunk figyelmébe a Magyar Kémikusok Lapja sokoldalú és olvasmányos 2013. szeptemberi számát.

 

Rácz László
a szerkesztőbizottság tagja