A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara 2021-ben ünnepelte fennállásának százéves évfordulóját. Az egyetem a Báthory István által 1581-ben Kolozsváron alapított jezsuita kollégiumig vezethető vissza, "de valódi jogelődnek inkább a Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetem tekinthető, melyet I. Ferenc József 1872-ben szentesített és 1881-től Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem néven működött tovább. A trianoni békeszerződést követően Kolozsvárról menekülni kényszerülő egyetemet [1920-ban Buda,] 1921-ben Szeged városa fogadta be . Az akkori nevén Matematikai és Természettudományi Kar tanári testülete 9 főből állt, és az első tanévüket október 10-én a Tisza Lajos körút 6. szám alatti reáliskolában, a mai Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium helyén kezdhették meg”. (1)

A gimnázium épülete helyén az 1879-es nagy árvíz előtt a Tisza parti sópajták közötti beépítetlen terület húzódott. A mostani – Tisza Lajos sugárút – Dózsa György utca – Kazinczy utca – Stefánia határolta kisméretű tömb Lechner Lajos újjáépítési tervében jelent meg. (Az árvíz utáni újjáépítés királyi biztosa Tisza Lajos volt; ő kérte fel a kiváló várostervező Lechnert, aki korábban megnyerte a Budapest rendezési tervére kiírt pályázatot és az Andrássy utat is ő tervezte.)


Az állami főgimnázium Szegeden (1900-as évek eleje)

A V alakú épület Erdélyi Mihály építész irányításával készült (a csúcsot lesarkították a főbejárat kialakításával). Négy évig leánygimnázium volt, 1903-tól pedig „állami főgimnázium”, ahová fiúk jártak. Ezt az épületet kapta meg a Kolozsvárról átköltözött egyetem természettudományi kara. (2)


A Radnóti Gimnázium homlokzata, Szeged, Tisza Lajos krt. 6–8. (fotó: MrPanyGoff, CC BY-SA 3.0)

Trianon után nemcsak az egyetem, hanem a csanádi püspökség székhelye is Szegedre került. „A Város új intézményeinek helyet kellett biztosítani. Az összes föladatot egyetlen nagy egésznek fölfogva harmonikus összmegoldásra törekedett az állam, a város és az egyház. Az együttműködés szándékával írták ki 1927-ben a tervpályázatot, mely szerint le kell telepíteni a Fogadalmi templom körül a püspöki intézményeket a teológiai szemináriummal (és később az internátussal), valamint az akkor még egy egyetem természettudományi és orvosi karának intézeteit. Az épületek földszintjét árkádosan kell kiépíteni nemzeti emlékcsarnok létesítése végett.” (2) A pályázat kiírásában, a feladatok kijelölésében nagy szerepet játszott Klebelsberg Kunó kultuszminiszter.

A pályázatot a kertépítészként is elismert Rerrich Béla (1881–1932) nyerte meg, aki a Fogadalmi templomot a stílusához illeszkedő környezetbe helyezte, miközben a kor igényeihez illeszkedő együttest teremtett 1930-ra. Az U alakú épülettömbbe került az egyetem, a püspöki palota, a papi szeminárium és a kollégium.


A Dóm tér Rerrich Béla tervén (3)

„A megoldás sikeréhez nagymértékben járult hozzá az építési anyag szerencsés megválasztása. Abból indultunk ki, hogy az Alföldön, melynek nincsen köve, a terméskő nem helyszerű. A rendelkezésre állott anyagi eszközökből terméskőre különben sem futotta volna. Magából az Alföld talajából igyekeztünk tehát monumentális építési anyagot kitermelni. És Rerrichhel együttműködve a debreceni városi téglagyárnak sikerült is azt a sötét heliotróp színű klinkertéglát kiégetni, amelyből a templomtér épült…” (3)


Dóm téri árkádok, 1940 (Fortepan, 24161)

„Egyes pillérek megcsavarása, a téglák kiemelése a síkból, az ív felületi megformálá¬sának váltakozásai, a pillérek és homlokzatelemek játékos kezelése, a téglakötések válta¬kozása, helyenként egyféle finom szabálytalanság eltűrése – mindezt kétségtelenül az északi téglaépítészet inspirálja. De e formálás Rerrich személyes kertépítészeti tapaszta¬lataiból is fakad: a kert szemhez közeli síkjaiban hangsúlyosabbá válik egy-egy anyag fe¬lületi megjelenése, színe, textúrája, megmunkáltsága, vagy más anyagi sajátossága.” (4)

„A megközelítően négyzet alakú térnek a tervező hosszantiságot kívánt adni egyrészt a térburkolattal, másrészt a templommal szembeni homlokzat megemelésével (három emelet és tetőterasz). Itt kapott helyet a szigorú tengelyességből kimozdítva Csúri Ferenc zenélő órája az egyetemi tanács tagjainak és a ballagó diákoknak mozgó figuráival.” (2)


A szegedi Bölcsészettudományi Kar épülete az 1930-as évek elején, az átépítés után (Ady tér). Az eredeti, neoromán stílusú épületet Ottovay István és Winkler Imre tervezte, 1912-ben készült el

Rerrich Béla nevéhez másik egyetemi feladat is kapcsolódik: „át kellett építenie az államvasutakk feloszlatott leszámítoló hivatalának palotáját az egyetem bölcsészeti és természettudományi kara számára. A négyudvaros hatalmas épületben sok szoba volt ugyan, de mivel hivatalok számára épült, nem igen volt benne tanterem céljaira alkalmas helyiség. A palotának a Szukováti-térre [Ady térre] néző széles frontjához félkör alakú toldást, úgynevezett hemicuklust építettünk tehát hozzá, melyben Rerrich nemcsak remek auditórium maximumot, természettudományi előadótermet és tornacsarnokot helyezett el, hanem e toldalékkal az épület hosszúra elnyúló homlokzatát szerencsésen tagolta is és megélénkítette.” (3)


Kémiai tanszékek otthona (és az Orvosi Vegytani Intézet, amelyet Szent-Györgyi Albert is irányított), Dóm tér 7–8. (fotó: Váradi Zsolt, CC BY-SA 3.0)

A mai Kémiai Intézet részben a Dóm téren (lásd előbb), részben a Rerrich Béla téri Béke épületben működik, amely Rerrich Béla egykori szegedi kollégája, Virágh Pál tervei alapján készült 1952-ben. (5)


A Béke épület (tetején csillagvizsgáló), Rerrich Béla tér 1.


(Fotó: Vincze Miklós, 24.hu)

Források
1. Jancsó Attila: Centenáriumi év a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán (MKL, 2022. 2, 63.) pdf
2. Brenyó Péter: Zárterkély – Szeged; Radnóti Gimnázium, Dóm téri együttes – egyetemi szárny
3. Klebelsberg Kunó: A Szegedi gondolat (Magyar Iparművészet, 1932, 1–2, 2.)
4. Vámossy Ferenc, in Gondolatok Szeged város építészetéről
5. Bálint Sándor: Szeged városa

Ludmann Mihály: Magyar egyetemek – Könyvek, kolostorok és iskolák (Magyar Szemle)
Gábos Zoltán: A Ferenc József Tudományegyetem természettudósai (Természet Világa)
SZTE Természettudományi és Informatikai Kar 100 éve képekben (megjelenés alatt)

Vissza: Kémikus intézmények épületei