Enyhén nedves mechanokémiai reakciók  

Braun Tibor

2002-ben publikálták (két angol és egy japán kutató) azt a különben egyszerű, de addig szokatlan és meglepő lehetőséget, hogy a szilárd-szilárd száraz közegben végzett mechanokémiai reakciókat kis térfogatú folyadék hozzáadásával enyhén nedvessé téve jelentősen megnövelhető a reakciók sebessége. [7,10] Itt még meg kell említenünk, hogy a nedves mechanokémiai reakciók működési mechanizmusára nem térünk ki ebben a dolgozatban, az egy következő cikk tárgyát képezi majd.

Az angol nyelvű szakirodalomban jelen témánkat „Liquid Assisted Grinding”-nak nevezték (akronimként: LAG) el. Említett elnevezésnek még nincs magyar nyelvű megfelelője, ezért itt a szó szerinti fordítást alkalmazzuk, azaz a „folyadékkal támogatott őrlés”-t (akronim: FTÖ) javasoljuk…

Az FTÖ számszerűsítésére jelzőszámot is javasoltak (η), amiben a támogató folyadék (μl-ben kifejezett) térfogatát az igénybe vett szilárd vegyületek súlyához (mg-ban) viszonyítják. Ez lehetővé teszi a különböző őrlési eljárások, például a száraz őrlési mechanokémia (amikor η = 0) összehasonlítását az FTÖ-vel (0 < η <10). Magasabb η értékek zagyok vagy homogén oldat képzésének felelnek meg.

Az FTÖ-t eredetileg mechanokémiai egykristályosításhoz használták, és kimutatták, hogy az FTÖ a reakció sebességét jelentősen növelte.  Az is kiderült, hogy az FTÖ-reakciók nem függnek szükségszerűen attól, hogy mekkora a reagáló szilárd vegyületek oldhatósága a támogató folyadékokban. Különböző térfogatú és polaritású támogató folyadékok többféle polimorf vegyület képződéséhez vezethetnek FTÖ mechanokémiai reakciókban.

 Vissza a tartalomhoz

MEGNYITÁS/LETÖLTÉS