Nendtvich Károly (1811–1892) a Királyi Magyar Tudományegyetemen orvostudományi karán végezte orvosi tanulmányait, amelyek befejezése után a kémiai tanszéken maradt tanársegédként. Tevékenyen részt vett a korabeli reformmozgalmakban. A Természettudományi Társulat alapítói közé tartozott, tagja volt az iparegyletnek. A kémiai nyelvmagyarosítás teljes rendszerét is kidolgozta; például bevezette az éleny (oxigén), köneny (hidrogén), hüzeny (bróm) szavakat. Az új kifejezéseket használta "Az életműtlen műipari vegytan..."-ról írt tankönyvében. 1845-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Elsősorban analitikai kémiával foglalkozott, főként kőszénmintákat és ásványvizeket elemzett. 1847-ben elnyerte a József Ipartanoda (a Műegyetem elődje) kémiai tanszékének professzori állását, és már a Műegyetem professzoraként vonult nyugdíjba. 1848. április 4-én ő tartotta az első magyar nyelvű kémiai előadást (a tudományegyetem orvosi karán).

Nendtvich Károlyról
A magyar vegyészet arcképcsarnoka (a Magyar Vegyészeti Múzeum összeállítása), a), b)
Tudósnaptár

Nendtvich Károly: Az életműtlen Műipari vegytannak alapismeretei