Ionmobilitással kombinált tömegspektrometria – kutatás a család mellett

Schlosser Gittával Szalay Péter beszélgetett

Mi a csoport kutatásának témája, milyen aktuális tudományos kérdéshez kapcsolódik ez?

sg.jpgFehérjemódosulatok vizsgálatával foglalkozunk, tömegspektrometria-alapú szerkezetkutatási módszerekkel, amelyhez egy Magyarországon újszerűnek számító műszeres technikát, az ionmobilitás-elválasztást is használunk. Az ionmobilitással kombinált tömegspektrometria gyorsan fejlődő szerkezetkutatási terület, amely az elmúlt néhány évben kezdett igazán elterjedni. Nagy öröm, hogy az egyetem műszerparkja nemrég egy ilyen műszerrel bővülhetett, és erre építve elnyerhettük az MTA Lendület programjának támogatását.

A legfontosabb kutatási területünk a fehérjecitrullináció. Ez egy látszólag apró kémiai változás (a fehérjeláncban egy-egy arginin átalakulása citrullinná), amely azonban jelentősen befolyásolhatja az adott fehérje aktivitását, funkcióját vagy immunogenitását. Még keveset tudunk a szervezetben természetes módon előforduló fehérjecitrullináció funkcióiról, de azt tudjuk, hogy bajt okoz, ha nem megfelelő helyen vagy mennyiségben jelenik meg a módosulat. A legismertebb ehhez kapcsolódó megbetegedés a népbetegségnek számító rheumatoid arthritis, reumás sokízületi gyulladás, amelyben a normálisnál nagyobb mértékű fehérjecitrullináció autoimmun megbetegedést okoz azáltal, hogy a szervezet a módosult fehérjéket megtámadja. Kutatómunkánk során elsősorban arra vagyunk kíváncsiak, hogy hol és mikor alakulhatnak ki a „hibát” hordozó fehérjeszakaszok, valamint hogy ezt az apró változást hogyan tudjuk a leghatékonyabban kimutatni egy biológiai mintában.

Hogyan tudja összeegyeztetni a munkáját a családdal? Milyen érveket tudna mondani egy még Önnél is fiatalabb kolléganőnek a pályán maradás mellett? Mivel tud a kutatóhely, a kollégák, a társadalom segíteni ebben?

Fiatal kutatóként rengeteget segített, hogy volt egy biztos munkahelyem, ahova visszatérhettem gyerekvállalás után. Az egyetemi oktatásba bekapcsolódva pedig olyan hallgatókkal találkoztam, akiknek a lelkesedése, érdeklődése, aktív munkája hozzájárult egy-egy kisebb projekt befejezéséhez, sikeréhez...

Azt gondolom, a kisgyerekes kutatónők egyik fő problémája, hogy a gyerekvállalás miatt mindenképpen csökken a publikációs aktivitásuk, és ez hosszú távon rontja a pályázatokon való szereplésüket. A hazai pályázati formák ráadásul gyakran nem elég rugalmasak: nemigen kínálnak megoldást arra, ha a témavezető csak részállásban dolgozna vagy szülési szabadságra menne. Ezen a területen még van itthon javítanivaló, éppen ezért nagyon örülök, hogy én is részt vehetek a 2019-ben megalakult Fiatal Kutatók Akadémiájának munkájában. Az MTA közfeladataival összhangban ez a szervezet sok hasznos programot, információs, illetve tudományos rendezvényeket szervez, és aktívan dolgozik azon, hogy a fiatal kutatók helyzete és lehetőségei itthon is javuljanak. Ajánlom minden fiatal kutatónak, hogy kövesse a honlapunkat és Facebook-oldalunkat, ahol tájékozódni tud programjainkról. 


Vissza a tartalomhoz

pdfMEGNYITÁS/LETÖLTÉS