Bevezetés a tudományos folyóiratok létrejöttébe és demográfiájába
Braun Tibor
Az emberi társadalomhoz hasonlóan a tudományos folyóiratok populációja, társadalma szintén egyedekből, azaz folyóiratokból áll. Egy új folyóirat létesítése megfelel egy új ember születésének, megszűnése a halálnak. Az emberi társadalom változásaihoz hasonlított események határozzák meg elsősorban a folyóiratok létét egy bizonyos időpontban. A migrálás, amelynek lényeges hatása van az emberi társadalomra, nem jellemző a folyóiratok társadalmára. A folyóiratok számának növekedése a folyóiratok populációjának létező tulajdonsága. A folyóiratok fúziója (házassága) szintén előfordul a populációjukban. A folyóirat-társadalomban – eltérően az emberi populációtól, ahol az egyének elhalálozása végleges – a folyóiratoknál az újjáéledés (reinkarnáció) is létrejöhet. Eltérően az emberi társadalomtól, ahol a demográfiai események sorrendje (születés, házasság, halál) az egyének korától is függ, a folyóiratok nem mutatnak ilyen függőséget. Egy folyóirat létét más jellemzők határozzák meg. Esetleges megszűnésük sem az idősödés (öregedés) következménye, de például egyszerkesztő visszavonulása vagy halála megszüntethet egy nem megfelelően működő folyóiratot.
Létesítésük (születésük) utáni első és második évben megszűnt (elhalálozott) tudományos folyóiratok számának változása 1800 és 1860 között
Az emberi populációba a belépés (születés) a kilépésig (halál) tart. A folyóiratok esetében a folyóiratszámok megjelenése jelenti a létezést és azok heti, havi, negyedévi stb. megjelenési gyakorisága jellemző lehet a folyóirat „egészségére”. Az időben megjelent számok gyakorisága, növekedése jelentheti a folyóirat virágzását, a számok csökkenése az esetleges problémákat. Az emberi társadalom fejlődésének közismert mérőszáma a demográfiai gyermekhalandóság. Ez a lehetőség, mármint az új folyóiratok korai megszűnése a folyóiratoknál is megfigyelhető. Az ábra egy önkényesen választott időintervallumban mutat példát a folyóiratok halandóságára.
