Egy hétköznapi jelenség esete a kémiaoktatással – a rozsdásodás

Dobóné Tarai Éva

Több évtizedre visszatekintő didaktikai kutatások bizonyítják, hogy egy-egy tantárgy tanulási nehézségei gyakran a diákok által hordozott sajátos tanulói elméletekben, úgynevezett tévképzetekben gyökereznek. Ezeknek a naiv elképzeléseknek sok esetben megfelelő magyarázó erejük van a hétköznapi jelenségek értelmezésénél, ugyanakkor nem feltétlenül egyeznek a tudományos állásponttal és ezért az értelmes tanulás gátjai lehetnek. Az írás a rozsdásodás jelenségének megértéséről gyűjtött tapasztalatokról számol be.

rozsda.jpg

A rozsdásodás vizsgálata

A vizsgálat megállapította, hogy a 7–12. évfolyamon tanuló diákok 60%-a alapvetően tisztában van a korrózió lényegével, a fennmaradó, szintén jelentős arányt képviselő diákok azonban hibásan értelmezik a folyamat kémiai hátterét és változatos típusú tévképzetekkel rendelkeznek. A tévképzetek korosztálytól függetlenül minden évfolyamon megjelennek, és statisztikai összefüggés mutatkozik az életkor, a tévképzet eredete és a tévképzet típusa között. A fiatalabbakra inkább az előzetes tapasztalatokon alapuló magyarázatok jellemzőek, az idősebbekre ezzel szemben a tanulás során keletkező fogalmi tévképzetek. Utóbbiak oka feltehetően a pontos megértés, elmélyítés begyakorlás hiánya vagy az a tény, hogy a válaszadás idején még éppen a tanulási folyamat közben jártak a diákok. A nyílt végű kérdésre adott válaszok elemzése során sikerült egy olyan új módszert találni, amely alkalmas a tanulócsoport tudásszerkezetének képi megjelenítésére az eddig ismert lehetőségek (Galois-gráfok, Tudástér-elmélet, szóasszociációs módszer) mellett. Ennek a ténynek közvetlen haszna lehet a közoktatás számára, hiszen egyértelművé teszi, hogy az osztály diákjai között vannak-e tévképzettel rendelkező diákok. Ha igen, a továbbhaladás előtt mindenképpen célszerű az adott fogalom tisztázása. A vizsgálat középpontjában egy hétköznapi jelenség, a rozsdásodás fogalmi megértése állt. A 7–12. évfolyamon tanuló diákok 60%-a alapvetően tisztában van a korrózió lényegével, a fennmaradó, szintén jelentős arányt képviselő diákok azonban hibásan értelmezik a folyamat kémiai hátterét és változatos típusú tévképzetekkel rendelkeznek. A tévképzetek korosztálytól függetlenül minden évfolyamon megjelennek, és statisztikai összefüggés mutatkozik az életkor, a tévképzet eredete és a tévképzet típusa között. A fiatalabbakra inkább az előzetes tapasztalatokon alapuló magyarázatok jellemzőek, az idősebbekre ezzel szemben a tanulás során keletkező fogalmi tévképzetek. Utóbbiak oka feltehetően a pontos megértés, elmélyítés begyakorlás hiánya vagy az a tény, hogy a válaszadás idején még éppen a tanulási folyamat közben jártak a diákok. A nyílt végű kérdésre adott válaszok elemzése során sikerült egy olyan új módszert találni, amely alkalmas a tanulócsoport tudásszerkezetének képi megjelenítésére az eddig ismert lehetőségek (Galois-gráfok, Tudástér-elmélet, szóasszociációs módszer) mellett. Ennek a ténynek közvetlen haszna lehet a közoktatás számára, hiszen egyértelművé teszi, hogy az osztály diákjai között vannak-e tévképzettel rendelkező diákok. Ha igen, a továbbhaladás előtt mindenképpen célszerű az adott fogalom tisztázása. Erre vonatkozóan számos lehetőség kínálkozik: a problémafeladatok, kísérlettervezés vagy a társtanítás módszerei is alkalmasak lehetnek.


Vissza a tartalomhoz

pdfMEGNYITÁS/LETÖLTÉS