Götz Irén Júlia (1889–1940) a budapesti tudományegyetem kémia-fizika-matematika szakán tanult, de filozófiát is hallgatott. Kémiában Lengyel Béla, matematikában Beke Manó tanítványa volt. 1911-ben vegyészdoktor lett, majd Madame Curie párizsi intézetébe ment. 1913-tól az Állatélettani Kísérleti Állomás munkatársaként dolgozott. A Tanácsköztársaság alatt elméleti kémia előadásokat tartott. Ő volt az első nő, aki hazánkban egyetemen adott elő. A Tanácsköztársaság bukása után bujkálnia kellett. Családjánál, Mosonmagyaróváron azonban felfedezték, és letartóztatták, de később sikerült illegálisan elhagynia az országot. 1928-ig a kolozsvári egyetem gyógyszertani intézetének adjunktusa volt. A román vasgárdisták elől családjával együtt menekülni kényszerült, és Berlinben, majd 1931 telén Moszkvában telepedett le. A Nitrogén Kutató Intézet tudományos munkatársa, később osztályvezetője volt. 1941 őszén hamis vádak alapján letartóztatták, de rövidesen felmentették. A börtönben szerzett tífuszban halt meg.


Mosonmagyaróvár

Götz Irénről
Tudósnaptár
Radnóti Katalin: Götz Irén és Róna Erzsébet munkássága, Nukleon
Radnóti Katalin, Inzelt György: "Bámulattal szemléljük a testek önsugárzását…" Az atomkorszak magyar úttörői. In: Vértes Attila (szerk.): Szemelvények a nukleáris tudomány történetéből. Gondolkodók, gondolatok, eredmények. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2009. (Letölthető)