Szily Pál (1878–1945) a budapesti tudományegyetemen végezte orvosi tanulmányait. 1901-ben az élettani tanszéken lett tanársegéd, egy év múlva berlini tanulmányútra ment, ahol Friedenthal laboratóriumában is dolgozott. Visszatérve sebészként helyezkedett el. 1903-ban megállapította, hogy a vérsavó vegyhatásának kimutatására alkalmasak a különböző sav-bázis indikátorok. Ezzel tulajdonképpen a kolorimetriás pH-mérést vezette be. A módszert Friedenthal, majd Sörensen tökéletesítette. Szily javasolta Friedenthalnak, hogy primer és szekunder foszfátoldatok különböző arányú keverékéből állítson elő stabil hidrogénion-koncentrációjú oldatokat. Így született az első mesterséges pufferoldat-sorozat. Az irodalom általában Sörensen-sorozatként említi; Sörensen maga azonban Szily-oldatoknak nevezte. Szily később orvosi témákkal foglalkozott, a salvarsan első hazai alkalmazója volt. 1928-ban urológiai szakorvosi rendeléssel bízták meg Magyaróváron. 1945 januárjában a nyilasok elhurcolták, szabadulása után a győri gyűjtőtáborban szerzett betegségben hunyt el.


Mosonmagyaróvár

Szily Pálról
Tudósnaptár (Szabadváry Ferenc)
Kapronczay Károly: Magyar orvoséletrajzi lexikon, Mundus Kiadó, 2004. (Letölthető)
Szabadváry Ferenc: Szily Pál (1878–1945) élete és működése (Orvostörténeti Közlemények)