Kedves Olvasók!

dorina.jpgVégre elérkezett a sokunk által várt nyár első hónapja. A Gergely-naptár szerint a június az év hatodik hónapja. Nevét Junóról, Jupiter feleségéről kapta, aki a szülés és a házasság istennője a mitológia szerint. A 18. századi nyelvújítók termenesnek mondták, a népi kalendárium Szent Iván havának nevezi. A június 23-áról 24-ére virradó este Szent Iván éjszakája, más néven nyárközép-éjszakai elnevezése ismert. Az egyik legpogányabb ünnepnek tartják a történészek, de ma Keresztelő János napjához kötődik. Napjainkban a nyári napforduló június 21-ére esik, ami a csillagászati nyár kezdete, de korábban 24-ére esett. Az eltérések a tropikus időszámítási mód és a korábbi naptárreformok miatt alakultak ki. A napfordulóhoz világszerte különböző ünnepek kapcsolódnak, ugyanis ez az év legrövidebb éjszakája, amely a fény és a sötétség váltakozása miatt mágikus eredettel bír. Régen az emberek nagy tüzeket raktak, hogy elűzzék a sötétséget, mely az elmúlást jelenti, a fény pedig a megújulást hozta. Különböző népszokások kapcsolódnak ehhez a naphoz, illetve a tűzhöz. A hagyomány szerint hatalmas örömtüzeket gyújtottak és körbetáncolták azokat, a bő termés reményében pedig égő faágakkal kerülték meg a szántóföldeket vagy lángoló kerekeket gurítottak le a dombokon. Az éjszakához kapcsolódó leghíresebb alkotás William Shakespeare nevéhez fűződik: a Szentivánéji álom 1595-ben született. A művet 1863-ban Arany János fordította magyarra, és nemrégiben jelent meg Nádasdy Ádám modern fordítása.

A Magyar Kémikusok Lapja is emlékezetes cikkekkel köszönti ezt a hónapot. A júniusi számban többek között olvashatunk Braun Tibor jóvoltából a paradigmatikus kémiai elnevezésekről, illetve arról a fogyasztószerről is, „amely nem növeli a tömeget és nem választ szét”. Ez utóbbi érdekes írást Csupor Dezsőnek köszönhetjük. Kutasi Csaba a ballisztikus védelemre alkalmas öltözékekről és kiegészítőkről, Lente Gábor a hidrogéntöltő állomások létesítéséről oszt meg értékes információkat a lap olvasóival. Az első jelentős magyarországi krio-elektronmikroszkópos szerkezetmeghatározásról és a módszertől várható fontos eredményekről Perczel András beszél egy interjúban. Radnóti Katalin és Király Márton kétrészes cikkében most az atomenergia előállításának hagyományos módszereiről, a következő számban a fejlett reaktorok alaptípusairól ír majd. Júniusban Silberer Verával sétálhatunk a tudomány körül, Huygens nyomában.

Fogadják szeretettel a lap júniusi számát, mely sok értékes percet fog adni az Olvasóknak.                          

Dobó Dorina Gabriella


 Vissza a tartalomhoz

pdfMEGNYITÁS/LETÖLTÉS