Kedves Olvasók! Nyomtatás E-mail

 

Dormán GyörgyMindig hasznos és élvezetes kézbe venni az immár hatodik éve megújult hazai kémikus orgánumot, amely következetesen színes, aktuális, friss, és kiválóan ötvözi a magas szakmai igényességű közleményeket az ismeretterjesztő vagy akár tudománypolitikai indíttatású írásokkal. Ez a sokszínűség a májusi számban is tetten érhető.

A tisztelt olvasó figyelmét két cikkre hívnám fel, amely látszólag különböző témát érint, mégis szorosan összekapcsolódik.

Mint gyógyszerkutatásban „nevelkedett” kémikus, megkülönböztetett érdeklődéssel olvastam és ajánlom Braun Tibor cikkét az artemizinin titkos múltjáról. A természeti népek orvoslásának vizsgálata, a „sámán gyógyszerkémia” (Shaman as scientist, Cox. P. A., 1995) hosszú múltra tekint vissza, és az elválasztástechnikai, illetve analitikai módszerek rohamos fejlődésével egyre vonzóbb kutatási stratégiává vált. A nagy sikerű film, a Medicine Man (1992) sztorija hasonlóságokat mutat a rákellenes szer, a taxol felfedezésével. A tradicionális kínai orvoslásban (TCM) használt növények vizsgálata talán éppen az artemizinin sikerén is felbuzdulva komoly reneszánszát éli. A proteomika, metabolomika módszerével élve nemcsak a biológiailag aktív hatóanyagokat vizsgálják, hanem a természetes molekulák szinergizmusát is, azaz, hogy a növény vagy kivonata azért is különösen hatásos, mert egyszerre több ponton támad, több komplementer jelátviteli útvonalat befolyásol. Amíg ez kétségtelenül igaz lehet, komoly veszélyeket hordoz a gyógyszeripar, illetve a gyógyítás számára. Azt a hamis látszatot kelti, hogy az egyetlen hatóanyagú, illetve egyetlen támadáspontú (elsősorban szintetikus) szereket el kell vetni és kizárólag a természetes forrásokhoz kell visszatérni.

Csupor Dezső cikkében pontosan erre a veszélyre hívja fel a figyelmet. Folytatja azt a többekkel együtt korábban elkezdett felvilágosító tevékenységet, amelyet a pár éve megjelent Száz kémiai mítosz (Akadémiai Kiadó, 2011) és a http://kodpiszkalo.blog.hu/ világhálós oldal fémjelez, ahonnan a széles nyilvánosság útmutatót kaphat arra vonatkozóan, hogy felfedezze, milyen módszerekkel kívánnak „megetetni” bennünket a tudományosság látszatát keltve, illetve csúsztatásokkal és általánosításokkal eltántorítani a
szintetikus gyógyszerek alkalmazásától. A valóságban, persze, a természeti eredetű és a szintetikus gyógyszerelés egymást kiegészítve tudja feladatát betölteni.

E két kiragadott közlemény is jól tükrözi a Magyar Kémikusok Lapja törekvését a figyelemfelkeltés ésszigorú tudományosság ötvözésére.


Dormán György