Kedves Olvasók! Nyomtatás E-mail

 

Keglevich GyörgyEngedjék meg, hogy a márciusi számunkból néhány írásra felhívjam a figyelmüket. Az első cikk fényképéről Mátyus Péter professzor tekint ránk abból az alkalomból, hogy egy évvel ezelőtt Gábor Dénes-díjat kapott. Felelős szerkesztőnk az innovációs képességek fejlesztéséről, azok átadásáról kérdezte. Nagy a felelőssége az egyetemi oktatóknak, hogy ezt miként tudják átadni a legtehetségesebb diákoknak. Mátyus professzor életútja is példaértékű, a BME Vegyészmérnöki Karáról indulva a Gyógyszerkutatón át és néhány külföldi egyetemet megjárva jutott el a Semmelweis Egyetem Szerves Vegytani Intézetének vezetői székéig. Érdekes Mátyus Péter véleménye a hazai gyógyszeripar jelenlegi helyzetéről.

A gyógyhatású vegyületek különböző növényekből való kinyerése egyrészt nagyszerű új lehetőségeket rejt magában, másrészt igen környezetbarát megközelítés. Ennek egy speciális területéről, az endofitonokból (a növény belsejében élő gombákból) kivonható bioaktív vegyületekről (például a taxolról), illetve a gombák enzimeinek hasznosításáról
szól Gonda Sándor cikke.

Ezután következik az újrainduló „Hazai kutatóműhelyek bemutatkozása” című sorozat, amelyet Dormán Györgygyel együtt szerkeszt e sorok írója. Nagyon szeretnénk, ha integráltabb formában valamennyi nemzetközi hírű hazai kutatócsoport bemutatásra kerülne az elkövetkező években. Várjuk a vezető kutatók jelentkezését. Jó példaként szolgálhat a Petró József–Máthé Tibor–Tungler Antal iskolából indult, mára önálló csoporttal rendelkező Hegedűs László (BME) katalitikus hidrogénezési kutatásainak bemutatása.

A következő, „Könyvismertetés” rovatban megjelent írás Kiss Tamás recenziója Bazsa György professzor, a neves felsőoktatási közéleti személyiség „Metszetek felsőoktatásunk közelmúltjából” című könyvéről. A szabadon letölthető könyv tartalmába bepillantást enged a recenzió utáni részlet Bazsa professzor előadásából, ami a Magyar Rektori Konferencia jubileumi ülésén hangzott el. Ezt követi Kádár Béla írása Solymosi Frigyes könyvéről, amely tavaly jelent meg „Egy kutató küzdelmei a szocializmusban és a demokráciában” címmel.

Az „Oktatás” rovat a 11. Nemzetközi Junior Természettudományi Diákolimpiáról és az Irinyi János Református Szakközépiskola új típusú gyakorlati képzéséről ad hírt.

A „Kitekintés” rovatban Braun Tibor megint meglepte olvasóközönségét egy „csípős” írással, ugyanis „gasztromazochizmus” alcímmel a csilipaprika-kémiáról közöl igen érdekes cikket. Megtudhatjuk azt is, hogy csípősség tekintetében hol állnak a magyar fajták.

A „Vegyipar- és Kémiatörténet” rovatban két, a biotechnológiához kapcsolódó írást olvashatunk. Az elsőben Makádi Béla „70–75 °C-nál az élesztő megöletik” címmel a fermentáció kialakulásáról és ipari folyamattá válásáról ad rövid összefoglalást, míg a másodikban Ménes András és Krascsenits Zoltán cikkét olvashatjuk a 60 éve eltávozott Alexander Fleming életéről és tudományos munkásságáról. A „Vegyészkalendárium” aktuális fejezetében Adolf Friedrich Johann Butenandt (1903–1995) hormonkutató biokémikusról olvashatunk portrét.

A lap tartalmát színesíti az „Ismeretterjesztés” rovat „A fényképezés története” című cikke és a „Vegyészleletek” sok aktuális érdekessége.

Szomorú aktualitás a búcsú kedves barátunktól, Kalaus György professzortól.


Keglevich György
a szerkesztőbizottság tagja