A földi életformáktól eltérő (idegen) életformák rövid bemutatása
Braun Tibor
A kutatáshoz többféle stratégiára van szükség. Az egyikben olyan másféle kémiát feltételeztek, amelynek felhasználásával új biomarkerek széles köre kerülhetett elő. A Földön az élet legfontosabb molekuláinak csaknem mindegyike szénatomot tartalmaz. Ez különösen sokoldalú elem, mivel kémiai kötéseket képezhet négy más atommal, beleértve másik szenet is, hogy komplex molekuláris szerkezetet hozzon létre. A szén a negyedik legbőségesebb elem az univerzumban és a molekulák, 
amelyeket képez, hosszú ideig túlélik azokat a hőmérséklet- és nyomásváltozatokat, amik a Föld felületén fennállnak.
Valamilyen egzotikus életforma esetleg alapulhat szilíciumra is a szén helyett. A szilícium közvetlenül a szén alatt helyezkedik el az elemek periódusos rendszerében, és így ez is négy más atommal kötődhet.
A szilícium a második leggyakoribb elem a Föld kérgében, egyidejűleg az univerzum hetedik leggyakoribbja, ami azt jelenti, hogy bőven rendelkezésre áll a potenciális szilíciumalapú életformák kialakításához. Idegen élet esetleg gyökerezhet valami még egzotikusabban. Laboratóriumban a polioxometalátként ismert fém-oxidok jelentékeny életszerű tulajdonságokat mutattak, például azt, hogy membránokat képezhetnek. Ezeket „szervetlen kémiai sejtek”-nek nevezik: képesek bizonyos kémiai segítséggel DNS-re emlékeztető komplex szerkezeteket képezni.
