A megfigyelés sebessége

Hargittai István

A 20. század második felében több kémiai Nobel-díjat is odaítéltek időskálával kapcsolatos kutatásokért. Kétféle időskáláról beszélünk. Az egyik a vizsgált szerkezet élettartama, a másik a kísérlet kölcsönhatásának időtartama, vagyis a megfigyelési idő. A 2023-as fizikai Nobel-díjat az attomásodperces (10–18 s) vizsgálati módszer megvalósításáért ítélték oda. Ez a díj ráirányította a figyelmet az időskálákra. 

krfr.jpg

A 2023-as fizikai Nobel-díjjal kitüntetett három tudós egyike, Krausz Ferenc, 2014, dolgozószobájában, München (Thorsten Naeser felvétele, Krausz Ferenc szívességéből, 2018)

Remélhetjük, hogy az attomásodperces módszerek megtalálják a maguk helyét mind a fizikában, mind a kémiában. Krausz Ferenc volt az, akinek először sikerült áttörnie az ezer attomásodperces határt. Hozzátehetjük, hogy a femtomásodperces és az attomásodperces időskálák a tudományos kutatásokban nem határolódnak el élesen egymástól. Például a Krausz Ferenc úttörő munkájában említett 650 attomásodperces fényimpulzus leírható 0,65 femtomásodperces fényimpulzusként is. Krausz erős nemzetközi kutatócsoport élén érte el a különleges eredményt. Egyik szerzőtársa, Theodor W.  Hänsch (sz. 1941) nem sokkal az attomásodperces felfedezésben való részvételét követően, 2005-ben fizikai Nobel-díjat kapott korábbi munkáiért, a lézeralapú precíziós spektroszkópia fejlesztésében tett felfedezéseiért. Krauszhoz hasonlóan Hänsch is Münchenben dolgozik hasonló pozíciókban. Elképzelhetjük, milyen alkotói légkör alakul ki ilyen kaliberű résztvevőkkel.


 Vissza a tartalomhoz

pdfMEGNYITÁS/LETÖLTÉS