Kedves olvasók! Nyomtatás E-mail

 

Tóth ZoltánA Magyar Kémikusok Lapja olvasói tudhatják, láthatják, hogy a folyóirat mindig fokozott figyelmet szentelt a kémia oktatásának. Amikor Kiss Tamás főszerkesztő felkért ennek a tematikus számnak az összeállítására, rögvest elvállaltam. Elvállaltam, mert úgy érzem, hogy van mondandónk a kémia oktatásának közvetlen és közvetett szereplői számára. Örömmel látom, hogy az elmúlt néhány évben kialakult a kémiatanároknak és a szakmódszertanos egyetemi oktatóknak egy olyan köre, amely ismeri és közvetíteni tudja a kémiaoktatás megújítását, hatékonyabbá tételét szolgáló nemzetközi kutatásokat. Többek között ennek eredménye, hogy ismét lehet a kémia tanításából doktorálni, hogy újra vannak a kémiatanítás módszertanával foglalkozó korszerű kiadványaink és hogy Szalay Luca vezetésével elkezdődött egy, a Magyar Tudományos Akadémia által támogatott négyéves longitudinális kutatás az IBSE (kutatásalapú természettudomány-tanítás) bevezethetőségének és hatékonyságának vizsgálatára. Ezek apró, de nagyon fontos lépései annak, hogy a hazai kémiaoktatást a divatos szólamok és személyes vélemények helyett tudományos alapokra helyezhessük.

Tematikus számunk első tanulmánya („A tanulók kémiai gondolkodásának néhány jellemzője”) a tanulók kémiai gondolkodásának rejtelmeibe avatja be az olvasót. Ezek ismerete, figyelembevétele alapvető a kémia eredményes tanítása és tanulása szempontjából.

Ezt követően ízelítőt kapunk a manapság oly divatos kutatásalapú tanítás–tanulás („A kutatásalapú tanulás esete a magyar valósággal”), a projektmódszer („Projektmódszer a kémiaoktatásban”) és a kooperatív technikák („Nem mind arany, ami fénylik – A Fémek témakör tanítása kooperatív és egyéb technikák alkalmazásával”) alkalmazásából. Ezeket a módszereket oktatáspolitikánkban valamiféle csodavárás lengi körül. Pedig megfelelő szakértelem hiányában nem többek, mint – Norman Reid szavait szabadon idézve – divatos irányzatok („trendy bandwagons”), melyekkel nem lehet megoldani a kémiaoktatás alapvető problémáit. Szakszerű használatuk viszont alapvető a kémiaoktatás módszertani megújításában.

Sokak szerint a kémiaoktatás minden bajára gyógyír a kémiai kísérlet. Bárki, aki már tanított kémiát, tapasztalhatta, hogy ez azért nem teljesen igaz. Ennek ellenére a jól megtervezett kémiai kísérletnek alapvető szerepe lehet a kémiaoktatás sikerességében. Ehhez nyújt ötletet néhány újabb kísérleti technika bemutatásával az „Új lehetőségek a tanórai kísérletezésben” című írás.

Tematikus számunk utolsó tanulmánya („Mobileszközök a kémiaoktatásban”) felvillantja a jövőt. Azt a jövőt, amely már néhány – és remélhetőleg egyre több – iskolában a jelen, és amely – némi túlzással – lehet, hogy a folyóiratszám megjelenésekor már a múlt...

 

2016. november

Tóth Zoltán
nyugalmazott egyetemi docens
Debreceni Egyetem TTK Kémiai Intézet