Akkumulátorfejlesztés és -gyártás: az élet, a világmindenség, meg minden

Lente Gábor

2023 októberében Akkumulátorok: tények, lehetőségek, félelmek, tévhitek címmel a Tudományos Újságírók Klubja (TÚK) és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) tartott közös rendezvényt. Szakértő vendégként Fábián István professzort (Debreceni Egyetem) és Kun Róbert tudományos főmunkatársat (HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont) hívták meg, a vita moderátora Lente Gábor professzor (Pécsi Tudományegyetem, TÚK-alelnök) volt. Kun Róbert és Lente Gábor a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratóriumban csoportvezetői feladatokat is ellátnak.

muosz.jpg

Szó volt az elektromos közlekedés alternatíváját jelentő, hidrogénüzemű járművekről. Ezeket hazánkban még csak kevéssé ismerik, mert egyetlen nyilvános hidrogéntöltő állomás sincs, de más országokban már kereskedelmi forgalomban is kaphatók.

Az elektromos közlekedés várható szerepén túl hosszan beszélgettek a jelenlegi akkumulátorfejlesztési irányokról; ennek a résznek talán a legfontosabb üzenete az volt, hogy a lítiumionos technológia ma már közel van a platóhoz, vagyis nem várható látványos javulás az egységnyi tömegben eltárolt energiában. Nem volt egyetértés abban a kérdésben, hogy a háztartási áramellátás várhatóan terjedő szigetszerű változatában juthat-e szerep az áramot kémiai reakciók nélkül tároló szuperkondenzátoroknak.

Végül az a fontos kérdéskör is terítékre került, hogy a ma Magyarországon tervezett akkumulátoripari beruházásokról hogyan lehet tényeket megtudni. A két vendég egyetértett abban, hogy ez igen nagy elszántságot igénylő feladat, mert a műszaki részleteket tartalmazó dokumentumokból kevés számít nyilvánosnak. A nemrég közzétett MTA-állásfoglalás egyik legfontosabb tanácsa is erről szól: a tervek széles körű nyilvánosságra hozását szorgalmazza, illetve felhívja a kormányt arra, hogy érvekkel támassza alá azt az állítását, hogy ezek a beruházások valóban a magyar nemzeti érdekeket szolgálják majd.


 Vissza a tartalomhoz

pdfMEGNYITÁS/LETÖLTÉS