150 éve összefonódva a magyar vegyiparral – 150 éves a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kara
Szarka András
A vegyipar és a Műegyetem vegyész kara párhuzamos fejlődést írt le a 19. század végén, 20. század elején. Megkezdődött a kőolajfinomítás, tovább erősödött a mezőgazdasági kémiai ipar, beindult a gumigyártás és a 20. század elején a magyar gyógyszeripar is fejlődésnek indult. 1901-ben megalapította gyógyszergyártó vállalatát Richter Gedeon. Ebben az évben a Műegyetem elnyerte a doktori cím adományozásának jogát is, amely régi célkitűzése volt.
A lágymányosi Műegyetem Gellért téri kémiai pavilonjának képe a második világháború előtt
Az egyetem, a kar működési helyszíne is gyakran változott kezdetben: a Chemia tanszék 1854-től a Budai Várban, az Országház utcában működött. Az 1872/73-as tanévtől kezdve a Műegyetemet áthelyezték Pestre, a Nagel-féle házba, a Két Nyúl utca és a Csillag utca sarkára (a Kálvin téri áruházzal átellenben található épületbe, amely ma is áll). 1881-ben megkezdődött a Műegyetem építkezése a Múzeum körút és Eszterházy utca közti telken, s a kémiai tanszékek 1882-ben már be is költözhettek az Eszterházy (Puskin) utcai új, korszerű, megfelelő laboratóriumokkal ellátott pavilonjukba. A Műegyetem azonban a Múzeum körúti hajlékát is gyorsan kinőtte. Sok vita, továbbá megfelelő hely keresése után, végül 1902-ben határozta el az Országgyűlés új Műegyetem építését a lágymányosi Duna-partra. Az új műegyetem elsőként elkészült épülete a Gellért téren álló kémiai (Ch) volt. Az épületbe a kémiai és kémiai technológiai és ideiglenesen a növénytani tanszék költözött be. Az 1904/05. tanévtől kezdve már itt folytak a kémiai előadások és gyakorlatok.
