Kedves olvasók! Nyomtatás E-mail

 


A márciusi lapszám tartalomjegyzékét áttekintve ismét találkozhatunk olyan örökzöld témákkal, mint az oktatás, kutatás, tudománytörténet, a tudomány emberi arca. Szó sincs azonban unalmas területekről!

A már hagyományos Bruckner-termi előadások keretében a szerves kémiai reakciókban használt heterogén katalizátorokról ismerhetünk meg újabb eredményeket. A környezetbarát eljárások előretörésével a reakcióelegyek egyszerűbb feldolgozhatósága, a kevesebb hulladék, a környezetre kevésbé ártalmas katalizátorok, az újrahasználhatóság, a szelektivitás, a reakciók atomhatékonyságának növelése a heterogén katalitikus eljárásokat a zöld kémiai irányelvek által is preferált módszerré tette. Ennek a kutatási iránynak egy másik vonulata a hazai kutatóműhelyeket bemutató sorozat következő része, amely Keglevich Györggyel, a BME Szerves Kémia és Technológia Tanszékének vezetőjével készült beszélgetés. A Tanszék a hazai és nemzetközi foszforkutatás és a mikrohullámú kémia elismert központja. A beszélgetés betekintést enged egy nagyon termékeny kutató és az általa vezetett tudományos műhely mindennapjaiba.

Az anyagtudományi kutatások legújabb eredményeiről számol be Braun Tibor a szén egy izgalmas allotróp módosulata, a grafén és a vele analóg újabb kétdimenziós anyagok jelenéről és jövőjéről. Bizony, új anyagneveket kell megtanulnunk: szilicén, foszforén, sztanén, germanén…

Természetesen az oktatás sem maradhat ki a lapszám tematikájából. Ezúttal Gelencsér Lászlót, a budapesti Piarista Gimnázium kémia–fizika szakos tanárát mutatjuk be, aki tavaly novemberben negyedmagával vehette át a Richter Gedeon Nyrt. alapítványának Magyar Kémiaoktatásért Díját.

Lente Gábor már hagyományosnak tekinthető Vegyészleletek sorozata mellett egy friss sorozat, a Nemzeti Kiválóság Program blogversenyének 1. helyezettje, a Ködpiszkáló blog szerzőinek egy újabb esszéjét olvashatjuk; ezúttal a téli megfázások idején időszerű C-vitaminfogyasztással kapcsolatos tényekről és tévhitekről tájékozódhatunk.

A lap szerzőinek széles érdeklődését mutatja, hogy az atomkorszak eseményeit is kellő részletességgel dokumentálják. Megismerhetjük az atombomba kifejlesztésében kulcsszerepet játszó Robert Oppenheimer kutatói és emberi pályáját, aki a II. világháború idején Mr. Bradley fedőnéven négyezer-ötszáz ember munkáját irányította Los Alamosban. Az atommag-átalakítások úttörőiről megemlékezve (Hans Bethetől Ernest Thomas Waltonig) másfél tucatnyi kutatóról olvashatunk a róluk kiadott bélyegek ismertetésével.

Végül, az aktuális hírek mellett a kémiai szaknyelv ápolása sem maradhat ki a kínálatból, jómagam egy apró, első látásra jelentéktelen helyesírási változatnak tűnő problémáról írok: a reszolválás/rezolválás ügyében próbálok rendet tenni.

Végigtekintve a lapszámon, talán csak azt sajnálhatjuk, hogy a Magyar Kémikusok Lapja nem vásárolható meg a széles nagyközönség számára, pedig a tudomány és az oktatás iránt érdeklődő átlagember számára is tartogat érdekes olvasmányokat.

 

2017. március

Kovács Lajos