Kedves olvasók! Nyomtatás E-mail

 

Mostbacher ÉvaA nyár utolsó napjaiban ért a felkérés, hogy középiskolai tanárként a szeptemberi számba írjak beköszöntőt. S bár a perzselő nap melege igyekszik elhitetni velünk, hogy messze még az évkezdés, a naptár józanságra int, és tudatja velünk, hogy hamarosan kezdődik az iskola. Itt az ideje tehát a tervezgetésnek, a reményteljes jövőbe tekintésnek, s erre minden alapunk megvan. Ugyan még pontosan nem ismerjük az előttünk tornyosuló feladatokat, de van miből merítenünk. Büszkék vagyunk tudósainkra, feltalálóinkra, nemzetközi és hazai sikereinkre, eredményeinkre, tehetséges diákjainkra és apró mindennapi győzelmeinkre, melyekről e lap előző számaiból tájékozódhattunk.

Az álmok mindig a jövőről szólnak. Vannak olyanok, melyek nyomasztanak a ránk nehezedő terhek miatt, s vannak, melyek lelkesítenek. A teljesség igénye nélkül hadd sorakoztassak fel néhányat az elmúlt évek tapasztalatai alapján.

A kerettanterv bevezetése óta évről évre visszatérő gondunk, hogy a szűkre szabott időben hogyan lehet az előírt anyagot úgy elsajátítatni, hogy az ne csak kóstolgatás legyen, hanem valamennyi diák számára hasznos ismeretet, naprakész tudást adjon, mely segíti őket a mindennapi életben való eligazodásban. Néha az is gondot jelent, hogy miként fogalmazzunk olyankor, ha a kerettanterv nem kompatibilis a tudományos eredményekkel. Értjük, hogy a túlzottan lezárt, leegyszerűsített megfogalmazások egyik oldalon segítik a kevésbé jó képességű diákokat, ugyanakkor hátrányos helyzetbe hozhatják a nagyon tehetséges, érdeklődő, tájékozott tanulókat az emelt szintű érettségin (pl. a 2017. májusi érettségi 1. feladat/14., 15. kérdése). Sokszor szembesülünk azzal, hogy tanítványaink fejében részben a tájékozatlanságból vagy félretájékoztatásból olyan tévképzetek alakulnak ki, melyek nemcsak hátráltatják a helyes fogalomrendszer kialakulását, hanem akár veszélyesek is lehetnek. Felelősségünk tehát óriási: mit, mennyit, és hogyan tanítsunk?

A szünet utolsó hetei a tanárok számára már a tanévre való készülődés jegyében telnek. Átgondoljuk azokat a versenyeket, pályázatokat, amelyeken indulni szeretnénk, tanulmányozzuk az új tankönyveket és tervezgetjük a felkészülés menetét. Ez minden évben izgalmas és rendkívül változatos feladat, hiszen az elképzelések, tervek megvalósításához mindig konkrét személyeket képzelünk. Biztos vagyok abban, hogy amíg találunk csillogó szemű, tehetséges diákokat, áldozatkész, lelkes tanárokat, és megvan az alkotói háttér, mely a fiatal értelmiséget inspirálja, addig a jövő reményteli. Legyen ez az idei év vezérfonala és erőforrása.

Ehhez a munkához, szellemi találkozásokhoz sok segítséget kapunk, többek között a mostani lapszám tanulmányozása során, amikor például tudományos ismereteink gazdagodnak a komplexkémia, az allotrópia témakörében, vagy a parlagfűvel kapcsolatos téves elképzeléseiket cáfolja meg a szerző.Jó böngészést kívánok!

 

2017. szeptember


Mostbacher Éva
a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumána
ktanára