Május az iskolákban a tanév végét és az érettségik megkezdését is jelenti. De május a versenyidőszak végét is jelzi. Kémiatanárokként a szerencsések közé tartozunk, mert bővelkedünk kémiaversenyekben, és a diákok minden korosztálya megtalálhatja a számára legvonzóbb versenyt, amelyben megmutathatja, kibontakoztathatja tehetségét.

A kémiát szerető és tudó általános iskolások két versenyen is indulhatnak: a Hevesy György Kémiaversenyen és a Curie Alapítvány által szervezett Curie Kémia Emlékversenyen. Sajnos, a versenyeken indulók száma évről évre fogyatkozik, és egyelőre úgy tűnik, hogy ez a tendencia már megállíthatatlan. Ennek okai az óraszám csökkenése (mára vannak olyan iskolák, ahol csak heti egy óra a kémia), kis falvakban a szaktanárok hiánya, a pedagógusok túlterhelése, valamint a kémiatanárok munkáját könnyítő laboránsok hiánya.

A középiskolásoknak szervezett versenyek közül a legrangosabb az Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny. Sajnos, itt is megfigyelhető, hogy a versenyre jelentkező tanulók száma jelentősen csökken. Ennek elsősorban az lehet az oka, hogy az általános iskolákban a kémiaoktatás minősége romlott, így a középiskolai tananyagon túlmutató feladatok megoldásához szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket ilyen rövid idő alatt majdnem lehetetlen átadni. Az is probléma, hogy sok esetben hiányzik a kémiai számítási feladatok megoldásához szükséges matematikai tudás.

Az önálló kísérletes munkát végző diákok tudományos munkájuk eredményeit a TUDOK-on mutathatják be. Úgy tűnik, hogy a rendezvény kezdeti népszerűsége csökkenőben van. Sajnálatos az a tendencia is, hogy a kémiaszekcióban azokat a munkákat jutalmazza a zsűri, melyek egyetemi kutatócsoportok munkájához kapcsolódnak – ami jelentős intellektuális, anyagi és infrastrukturális előnyt jelent –, azokkal a diákokkal szemben, akik iskolájuk laboratóriumában, az ottani vegyszerek és eszközök segítségével végzik el a kísérleteiket. Célszerű lenne külön szekcióban indítani a két csoport résztvevőit, így talán megakadályozhatjuk, hogy tovább csökkenjen az indulók száma. Ez a szemlélet és gyakorlat ugyanis a középiskolai tanárnak azt a szerepet szánja, hogy közvetítőként keressen kutatócsoportot tanítványainak, ahelyett, hogy a tanár–diák együttműködést segítené elő.

Új színfolt a BME Vegyészmérnöki Kara által 2014-ben meghirdetett Oláh György Országos Középiskolai Kémiaverseny. A versenyen színes, érdekes, összetett feladatok megoldása a cél. A verseny két levelező fordulóból és egy budapesti döntőből áll, melyen a versenyzőknek egy feladatsort kell megoldani és egy előre megkapott témából előadást kell tartaniuk.

Idén hetedik alkalommal rendezték meg a Dürer Kémiaversenyt Miskolcon. Rendhagyó, nagyon izgalmas és nem is könnyű összetett feladatsorokat tartalmazó csapatverseny, mely kifejezetten jó hangulatú. A szervező egyetemisták gondoskodnak arról, hogy a verseny egész ideje alatt érdekes előadások, logikai játékok, csapatversenyek tarkítsák a rendezvényt.

A fenti összefoglaló alapján elmondhatjuk, hogy a kémia iránt érdeklődő általános és középiskolás diákoknak számos lehetőségük van tudásuk versenykörülmények között való összehasonlítására. Feltételezhető, hogy kellő tanári bátorítás és pedagógusi elkötelezettség esetén ez a potenciál nem marad kihasználatlanul, és egyre többen választják ennek a szép és fontos tudománynak a művelését, legyen az bármilyen szintű. Szeretném remélni, hogy tanártársaim is érzik az ebben betöltött felelősségüket, és fokozott igyekezettel serkentik tanulóik kémia iránti érdeklődését.

Pécs, 2018. május

Petz Andrea
az MKE Kémiatanári Szakosztályának elnöke