A Grignard-reagensről, Kajtár Márton-osan

Róka András

A fémeket és a nemfémes elemeket, mint a szóban forgó magnéziumot és szenet, a szervetlen kémia terén elkülönítjük. Egy „fémből” és egy szerves komponensből álló „fémorganikus” vegyület a századfordulóig – még a nagy Berzelius számára is – legalább annyira elképzelhetetlen volt, mint Wöhler előtt a szervetlenből szerves vegyületet előállítása.  A vis vitalis elmélet bukása után a szerves kémia ugyan rohamos fejlődésnek indult, de azt, amit a növények, a környezet hőmérsékletén játszi könnyedséggel oldanak meg, a kémikusoknak sokáig nem sikerült megvalósítaniuk: Szén-szén kötés kialakításával a szénláncot meghosszabbítani, vagy molekulákat összekapcsolni.

grignard.jpg
A szénlánc meghosszabbításához vezető szén-szén kötés kialakítása alacsony hőmérsékleten, a Grignard-reagens segítségével


Ebben rejlik Grignard munkásságának jelentősége, amiért 1912-ben Nobel-díjat kapott. Az általa felfedezett reagens segítségével új, korábban elképzelhetetlen lehetőségek nyíltak meg a szerves vegyületek szintézisében.


 Vissza a tartalomhoz

pdfMEGNYITÁS/LETÖLTÉS