Száz éve született Hajós Zoltán, az aszimmetrikus szerves katalízis úttörője

Hargittai István

A 2021-es kémiai Nobel-díjat „az aszimmetrikus szerves katalízis kifejlesztéséért” ítélték oda az 1968-as születésű Benjamin Listnek, a mülheimi szénkutatási intézet kutatójának és az ugyancsak 1968-as születésű David MacMillannak, a Princeton Egyetem kémiaprofesszorának. A díj odaítélését a kémikus társadalom elégedetten fogadta, mert a terület hatalmas fejlődésében valóban meghatározó szerepet játszott a két kitüntetett tudós. Aki ismerte valamennyire a vonatkozó kutatásokat, tudta, hogy az első aszimmetrikus szerves katalízist nem a két újdonsült Nobel-díjas hajtotta végre, amit a Nobel-díj indokolása sem állított, mert a történet sokkal régebbre nyúlik vissza.

Hajós Zoltán 2021-ben, a Nobel-díj kihirdetése után írta: „Ezeket a gondolatokat azért írtam, hogy inspiráljam a fiatal generáció kémikusait általában, és a szerves kémikusokat különösen, hogy folytassák törekvéseiket a kiválóság elérése érdekében. Javaslom nekik, hogy olvassák el a Chemical and Engineering News szerkesztőjének címzett „Setting the Record Straight” című levelemet. A levél a 2014. július 7-i számban jelent meg, majd később a ResearchGate-en. A levél utolsó mondata így hangzik: »Hangsúlyozni szeretném, hogy 88 évesen nem elismerést keresek, csak elfogulatlan tudósítást«. Ha ez 2014-ben igaz volt, akkor 2021-ben is igaznak kell lennie, amikor elértem a nehezen elérhető 95,5 éves kort. Amikor 1974-ben benyújtottam a cikket a Journal of Organic Chemistry folyóiratnak, az egyik lektor azt akarta, hogy töröljem azt a mondatot, amelyben a prolinra egyszerű enzimként hivatkoztam. Csak akkor, amikor közöltem, hogy a mondat nélkül nem publikálom a cikket, engedélyezték a cikk megjelenését a mondattal együtt,” amelynek lényege az volt, hogy az eredmények egy biológiai rendszer egyszerűsített modellje példájának tekinthetők, amelyben az (S)-(–)-prolin enzimként működik.

 Vissza a tartalomhoz

MEGNYITÁS/LETÖLTÉS